TAMÁS SÁRI: NEM GONDOLOD, URAM?…
hogy elég lesz? elég a rosszból
s a jó mellett is a halál a jobbik,
nem gondolod, hogy tulságosan sok lesz,
ha csak még egyszer is ennyi lesz holtig?
hogy egyszerübb és istenibb lenne,
ha felkötnéd a leesett állam,
mint hogy a fogaim vered ki
egyenként olimpusi vidáman?
de végül is keresztesen nehéz lett
a vállamon – vedd le!
s, ahol annyi szép, egyenes fény megtörött:
a szememen egész sulyával tedd le.
hogy rosszul gazdálkodsz a halállal?
keveset adsz – meg sokat adsz –
sok a feltámadás –
s gyászszalagos kalapod alatt
kajánul egy koszorúnyi virág van.