GELLÉRT OSZKÁR: A NAGY SZAKITÁSKOR
GELLÉRT OSZKÁR: A NAGY SZAKITÁSKOR
Túlcsordult szívvel vagy hideg-józanul,
Üvöltve esztelen vagy könnyes hangtalanul
Fogjam majd meg a kezedet, te kedves.
Üvöltve esztelen vagy könnyes hangtalanul
Fogjam majd meg a kezedet, te kedves.
Zörögve mint a falevél vagy nesztelen
Mint a hó födi tavasszal az avart,
Bucsúzzak majd tőled el a nagy szakitáskor.
Mint a hó födi tavasszal az avart,
Bucsúzzak majd tőled el a nagy szakitáskor.
Farkasvicsorítva vagy osonva mint a nyúl,
Naptalan hajnalon vagy holdtalan estelen
Mondjak majd neked istenhozzádot.
Naptalan hajnalon vagy holdtalan estelen
Mondjak majd neked istenhozzádot.
Beburkolózva szájig-szemig, így váljunk el majd
Egymástól, ifjuságom? Vagy kitárva
Mellet-ágyékot a jövőnek, meztelen!
Egymástól, ifjuságom? Vagy kitárva
Mellet-ágyékot a jövőnek, meztelen!
