Sándor Imre: HOMO DOKTOR KISÉRLETE • Szini Gyula regénye. – Pantheon-kiadás.
Sándor Imre: HOMO DOKTOR KISÉRLETE •
Szini Gyula regénye. – Pantheon-kiadás.
Szini Gyula regénye. – Pantheon-kiadás.
Szini Gyula legújabb regénye a mai modern európai regényírás szabályait követi, – de csak külső formában.
Kalandregény, tudományos kalandregény, amilyen manapság tucatjával jelenik meg a német és francia könyvpiacon, mint olyan új találmány, amelynek révén mindent lehet adni: igaz művészetet lehető legritkábban. Ez a ritka eset Szini Gyula könyve és tegyük hozzá mindjárt: Szini Gyula külsőleg a siker szabályait alkalmazva, feláldozza a könyvsikert az irodalomnak. Érdemnek kell elismerni, pedig szomorú jelenség: a többre hivatott író kényszerűen olcsóbb célkitűzéséből hogyan válik több, értékesebb a célnál, igazi ereje miképpen sodorja – minél inkább közeledik a regény vége felé – őszinte emberi meglátások felé. Lehet az is, hogy ez volt az író szándéka (nem kevésbbé szomorú tünet): elfogadott, divatos öltözékben csempészni óvatosan nyomtatott betűbe a kikívánkozó mondanivalót. (Karinthy érdekes novellája, a «Cirkusz» jut eszembe. Szini Gyula könyvének olvasása közben: ebben a novellában a művész kénytelen bohócnak beállni, végigtörni ezen a keserves pályán, hogy a végén a nyaktörő trapéz tetején elővehesse elrejtett hegedűjét és eljátszhassa titkolt dalait.)
A regény arról szól, hogy doktor Homo, a megváltó tudós vérátömlesztéssel fiatalítja meg az elaggott, de életvidám herceget – és higgasztja le az ifjú, tehetséges, – minden, csak nem életrevaló – poétát. A kísérlet csak részben sikerül: az öreg herceg valóban megfiatalodik, életvidám, életképes új ember lesz belőle, aki elkívánkozik törekvéseinek, új karakterének megfelelő új hazába: Amerikába, de a fiatal költő túlon-túl és túlhamar öregszik meg, átveszi az öreg herceg szerepét, nevét, ő lesz a régi család feje, kínos jelentéktelenséggel viszi a család ügyeit, takarékos, előítéletes, beteg főúr válik a fiatal költőből.
A kettős értelem egyike: a siker mindig azé, aki benne él, aki bele született, íme, az összekevert vérű két ember ugyanolyan társadalmi és vagyoni helyzetben van, de a beavatkozás mégis a siker régebbi konstrukcióját lendíti előre a megfiatalodás felé. Mert a sikernek megtörhetetlen születési arisztokráciája van.
A másik értelem: az életben nincsenek ingyen új értékek, új eredmények, mindenért fizetni kell, ime, ugyanolyan helyzetben a költő hirtelen megrokkanása és halála a fizetség a herceg hirtelen megfiatalodásaért. Nincs nyereség az életben, amiért valaki ne fizetne meg, nincs eredmény, ami nem jelent áldozatot a másik oldalon. Egy kicsit az egész orvostudományra is lehet érteni ezt a szimbólumot, amely hiába törekszik, hiába törtet, csak egyes embereket gyógyíthat meg, de az egész emberi fajta fizet ezekért az egyes esetekért.
Az író invenciója rendkívül érdekes, kuszált, mulatságos helyzeteket teremt: a könyvsiker az lett volna, ha ezeket a helyzeteket «futja ki» jobban, viszont az irodalmi siker mélyen elrejtőzik ezek mögé a könnyű helyzetek mögé. Szem kell hozzá, hogy észrevegyük.
