2.
2.
Ki értett meg! Némbert az ért csupán,
Ki almát szed az élő almafán;
Szólást a szöllőn, csengést a barackon
Az emberajkak csókja kell fakasszon.
Ki almát szed az élő almafán;
Szólást a szöllőn, csengést a barackon
Az emberajkak csókja kell fakasszon.
Ki érint, ért – ki édesit, megérlel,
Ki megráz és ki f elemel: az ér el –
Érteni engem hiába akarnál,
Ölelő kar a szónál s az öl bölcsebb a karnál.
Ki megráz és ki f elemel: az ér el –
Érteni engem hiába akarnál,
Ölelő kar a szónál s az öl bölcsebb a karnál.
Ember te kósza szellő, szellő a biztos ágon,
Kicsinyke szemnyi himpor óriás örök virágon,
Te akkor teljesülő ha belém mulni készen
Véreddel töltöd vérem és betöltesz egészen.
Kicsinyke szemnyi himpor óriás örök virágon,
Te akkor teljesülő ha belém mulni készen
Véreddel töltöd vérem és betöltesz egészen.
Akkor képedet hordom és alakod kiváltom,
Ajakká vállott testtel a te neved kiáltom,
Akkor hordozlak téged, akkor szolgállak téged,
Boldog bölcsőd és kerted és biztos menedéked.
Ajakká vállott testtel a te neved kiáltom,
Akkor hordozlak téged, akkor szolgállak téged,
Boldog bölcsőd és kerted és biztos menedéked.
Szolgáló szeretőből magasztallak fiamnak,
Tápláló dus tejemmel apát termek magamnak,
Apát termek magamnak, uj Istent a világnak,
Ezernyi kósza himport ezernyi várt virágnak.
Tápláló dus tejemmel apát termek magamnak,
Apát termek magamnak, uj Istent a világnak,
Ezernyi kósza himport ezernyi várt virágnak.
