GELLÉRT OSZKÁR: LEVÉL MÓRICZ ZSIGMONDHOZ
GELLÉRT OSZKÁR: LEVÉL MÓRICZ ZSIGMONDHOZ
«Kis Nyilas Mihályért
Küldöm ölelésem.
Ezt a magyar dicsőséget
Hova-mibe véssem?
Küldöm ölelésem.
Ezt a magyar dicsőséget
Hova-mibe véssem?
Tűz elolvaszt ércet,
Víz mos, kő elmállik,
Fiaim szivébe véstem:
Légy jó mindhalálig.»
Víz mos, kő elmállik,
Fiaim szivébe véstem:
Légy jó mindhalálig.»
Levelem így kezdtem,
Kilenc éve annak.
(Fiaim már kirepülnek,
Az évek rohannak.)
Kilenc éve annak.
(Fiaim már kirepülnek,
Az évek rohannak.)
Rendületlen ifjan
Egyedül ő áll itt,
Nyilas Mihály – s csengettyűzi:
Légy jó mindhalálig.
Egyedül ő áll itt,
Nyilas Mihály – s csengettyűzi:
Légy jó mindhalálig.
Pogány lendületben
Mártir kis keresztény.
Áll, élete virradatján.
(Az enyémnek estjén.)
Mártir kis keresztény.
Áll, élete virradatján.
(Az enyémnek estjén.)
Töviskoronájú
Homloka már lázad
S kitárt karja mégis-mégis
Ölelő alázat.
Homloka már lázad
S kitárt karja mégis-mégis
Ölelő alázat.
Gonosz felnőttekkel
Véreresztő béke – – –
Ő marad e setét század
Tiszta, nagy emléke.
Véreresztő béke – – –
Ő marad e setét század
Tiszta, nagy emléke.
S a seb, amit lelkén
A csalódás vágott,
Gyógyulatlan ég. S gyógyulni
Segít egy országot!
A csalódás vágott,
Gyógyulatlan ég. S gyógyulni
Segít egy országot!
