ILLYÉS GYULA: SZERELEM
Gyerekkoromban így vettem ingem alá
rablott madár-fiat s szaladtam boldogan
célnélkül véle hogy kis karmával s puha
Így, így szorítom én szívemre most tüzes
kis arcodat! s puha hajad’ és boldogan
futnék ahogy lehunyt pillád csiklandozó
hallgasd ki e zajos bomlott menetelést,
hegyeken s völgyeken özönlő víg sereg
föl-fölcsapó dalát, – mit én se érthetek!
pihegsz és tartlak én s mellemből még ezer
bizsergő mozdulat szállna ölelni mint
lappangó izgatott bekeritő-sereg –
Mosolyogj meleg világ, kicsiny völgy, szép utam
s otthoni ünnepem! – ládd, itt vagyok s szemem
nevet és félszegen tekint szét mint aki
örvend ő maga is hő könnyei mögött…
Álmodj karom között pihegő kis titok,
pihegj karom közé bujt titkos győzelem –
tája, hajnalidőn selymesen csillogó…