SZABÓ LŐRINC: HARMINC ÉV
A szeretet s a gyűlölet,
melynek száz keze épitett,
alszik vagy meg is halt köröttem.
Talán nincs is rajtam födél,
hisz túlsok az eső s a tél
nagyon is bejár életembe.
valami mindig törik-omlik.
Tégla? üres disz? – nem tudom,
hogy az épülő ház s a rom
egymáshoz mennyire hasonlit.