MAGYAR IRODALOM • Apró bírálatok
MAGYAR IRODALOM • Apró bírálatok
Huzella Ödön: Dac. (Versek.) – A Szigligeti-Társaság kiadása. Nagyvárad. – Különös lélek, amelyet csak pillanatokra tud lenyomni a fanyar rezignáció, s utána nyomban fölpattan új erővel. Nyugtalan szellem, amely ismeri célját: azt a magasabbrendű humanitást, ahová az értelem, gondolat és politika kerülő útjai is vezetnek. Huzella Ödön verseiben bizonyára bőven akad gyomlálni való, de azért kitagadni nem lehet őt a magyar vers kertészei közül.
Répás János: Nagy nap jön. (Versek.) – A Nemzeti Élet kiadása. – Napjaink egy jellegzetes típusának, a háborútjárt, vérét hullató, de minden földi javakból kisemmizett fiatal magyarnak szilaj nekikeseredései, haragos zúgolódásai, s hangosszavú messiáskodása – sajnos – fésületlen, darabos versekben.
Vesztróczy-Rimpek Jenő: A magány ormain. (Versek.) – A szerző kiadása. Veszprém. – Fogékony költő: élményekkel és idegen hatásokkal szemben egyaránt. Szereti a kész témákat, a bő képeket, a színes szavakat, de válogatni nem igen tud közöttük, hogy csak az igazán kifejezőt, az igazán szükségeset s az igazán magáét tartsa meg.
Rákos Edith: A tavasz szimfóniája. – Fővárosi könyvkiadó. – Gyermeteg regényke, naiv dialógusokkal, rosszul írt idegen szavakkal, papirosízű alakokkal, akiknek a modern fiatalság egy-egy típusát kellene képviselniök s az ú. n. lelki klinikák primitív visszhangjaként ható elmélkedésekkel, a mai ifjúság problémáiról. A címlapon enyhítő körülményül csinos női arckép s a magyarázat: egy tizenhatéves leány írása.
Burger Károly: Az egészséges nő. A Magyar Szemle Kincsestára. Népszerűsítő füzet; stílusán meglátszik, hogy gyakorló orvos írta, a mondatok gyakran úgy hangzanak, mint a konzultáló orvosé, kicsit leereszkedőek, tudományoskodók, magyartalanok. Hasznos tanácsokat tartalmaznak, de azon a ponton ahol az olvasó érdeklődése már tovább terjedne, legtöbbször ezzel a stereotyp mondattal zárulnak: ennek tárgyalása már meghaladja a laikus olvasó érdeklődését.
