I.
I.
Mintha elveszett kisfiam lennél,
úgy simogattam szőke fejecskédet:
nézz rám visszatért mosolygás!
Engedd, hogy megfogjalak, hadd
örüljek néked pillanatra csak…
Lásd, én öregszem, de te nyiló bimbó
vagy még, kinek napfény és üditő zápor
érleli frissé meztelen szépséggel
ragyogó bőrét. Érezd csak, tiéd
a kelyheit nyitó boldogság, mely
felszabadítja olykor eleven
véred, – kapd végre bátorságát csöpp
izmaidnak, csintalan dolgokat mivelni…
úgy simogattam szőke fejecskédet:
nézz rám visszatért mosolygás!
Engedd, hogy megfogjalak, hadd
örüljek néked pillanatra csak…
Lásd, én öregszem, de te nyiló bimbó
vagy még, kinek napfény és üditő zápor
érleli frissé meztelen szépséggel
ragyogó bőrét. Érezd csak, tiéd
a kelyheit nyitó boldogság, mely
felszabadítja olykor eleven
véred, – kapd végre bátorságát csöpp
izmaidnak, csintalan dolgokat mivelni…
