Lill András: A Tisza Szolnoknál
Lill András: A Tisza Szolnoknál
Tiszám sárguló homlokát
belepték legszebb virágai;
az öreg gyermek játszadoz
habot ver, locsol fölébük.
belepték legszebb virágai;
az öreg gyermek játszadoz
habot ver, locsol fölébük.
Öregebb talán az Istennél
évente egyszer virágos
kékruhás fecskék köszöntik
a partjain vetkőző lányok.
évente egyszer virágos
kékruhás fecskék köszöntik
a partjain vetkőző lányok.
A város mellette van
úgy nőtt a mellére lassan
mint a gyermek édes csücsöre
anyja jövendő életére.
úgy nőtt a mellére lassan
mint a gyermek édes csücsöre
anyja jövendő életére.
Öröme bánattal határos,
néha tavaszkor kelleti magát
ilyenkor megbánja és visszalép
télig zakatol medrében.
néha tavaszkor kelleti magát
ilyenkor megbánja és visszalép
télig zakatol medrében.
