ERDÉLYI JÓZSEF: GELLÉRT OSZKÁRHOZ • (Válasz «Fiatalokhoz» c. versére)
ERDÉLYI JÓZSEF: GELLÉRT OSZKÁRHOZ •
(Válasz «Fiatalokhoz» c. versére)
(Válasz «Fiatalokhoz» c. versére)
Erős ember! Apánk! Fejed fölé
emelted kis fiaidat, –
ne félj: nem kígyókat nevelsz,
hanem erős, derék hadat!
emelted kis fiaidat, –
ne félj: nem kígyókat nevelsz,
hanem erős, derék hadat!
Hadat, vitéz hadsereget,
fegyvertelen, szelíd-merész
dalos tábort, mely a halálra,
sírjába is dalolva néz.
fegyvertelen, szelíd-merész
dalos tábort, mely a halálra,
sírjába is dalolva néz.
Ne félj mitőlünk! Éles fegyver,
mindegyikőnk, tűzkard lehet,
bomba, gázfelhő, de nem öl meg,
hanem túléltet tégedet, –
mindegyikőnk, tűzkard lehet,
bomba, gázfelhő, de nem öl meg,
hanem túléltet tégedet, –
túl magadon, és túl magán is,
mert egy apjával a fiú
s egyik a másikra legyen már
s ne magára legyen hiú!…
mert egy apjával a fiú
s egyik a másikra legyen már
s ne magára legyen hiú!…
Kortárs! Köszönjük, hogy szivedhez
öleltél minket! – Jer velünk,
ne félj az úttól: ha elfáradsz,
mi majd vállunkra emelünk!
öleltél minket! – Jer velünk,
ne félj az úttól: ha elfáradsz,
mi majd vállunkra emelünk!
