(MÁR TIZRE JÁR)
mert ide föl se jön a postás,
hanem a kis cseléd, Mariska:
piros szatyrával ő a posta.
Hozzák felém hireit és őt.
Kék, szélesfodru, könnyü szoknya
száll terraszokról terraszokra.
nem tudja, mit tart a kezében.
Ugy jön újsággal és levéllel,
mint Aeolus lánya a széllel.
Mily szelek fujnak a világon?
Ing a domb, leng a ház, s nyugalmam
hajlong mint levél az ágon.