I.
I.
Borostás arcától alig látni a mosolyt s mégis bevonja szigorú, csukott szája mögé, mert úgyis az arcára fagyna, olyan dermesztő a hideg a sűrű hóesés dacára.
- Lesz vagy huszonnyolc fok - gondolja, de nem tud hamarjában dönteni: Celsiusba vagy Réaumurbe számítsa-e? s újból nekigyürkőzik az iszonyú hótömegnek. Hajlott gerince meg-megroppan s a síkos kőburkolaton bizonytalan s ügyetlen a mozgása.
Már éccaka kezdett esni kövér pihékben s mikor hajnalban lepislogott a kékes derengésben álmodó lichthófra, felragyogott a szeme, bár a minden-mindegy krónikus fintora árnyékba kínozta ezt a ragyogást.
Hetek óta nem dolgozott.
Szürke, elcsigázott közkatonája volt a munkanélküliség elkeseredett hadseregének.
