Kazimierz Wierzynski: Falábak
Kazimierz Wierzynski: Falábak
A Nyugatnak
Mozduljatok meg, álmos és komor fák
S te százkezü, ezerlábú vadon,
Szüz rengeteg, mely elnyúlsz szabadon,
A boldog égbe vágyva, Lengyelország,
Szibéria, Kanada ősi fái,
S Brazilia kövér sarába ferdők,
Indákkal átszőtt sokezernyi ág,
Induljatok mind, rengetegek, erdők,
Hiv a Világ.
S te százkezü, ezerlábú vadon,
Szüz rengeteg, mely elnyúlsz szabadon,
A boldog égbe vágyva, Lengyelország,
Szibéria, Kanada ősi fái,
S Brazilia kövér sarába ferdők,
Indákkal átszőtt sokezernyi ág,
Induljatok mind, rengetegek, erdők,
Hiv a Világ.
Ül csöndesen a fal mellett a roppant
Nagyvárosokban és csak egyre les,
Forgatja vánnyadt orcáját, sebes
Csonkját mutatja föl a nyomorék.
Kér, koldul és a lelkében düh ég.
Falába a gyalogjáróra koppant
És az utat elzárja ez a váz.
Nagyvárosokban és csak egyre les,
Forgatja vánnyadt orcáját, sebes
Csonkját mutatja föl a nyomorék.
Kér, koldul és a lelkében düh ég.
Falába a gyalogjáróra koppant
És az utat elzárja ez a váz.
Rokkant.
Ne lépj te a lábára, jól vigyázz.
Fáj az a sipcsont, akkor is, ha nincs.
Vörös szemébe sohase tekints.
Nem lát. Világtalan szemébe gyász.
Fáj az a sipcsont, akkor is, ha nincs.
Vörös szemébe sohase tekints.
Nem lát. Világtalan szemébe gyász.
Szembogarát kimarta már a gáz
És tüzben égett látórostja össze.
Leáldozott utolsó napja régen
Most néki csak az éj forog görögve,
Az égen,
Örökre.
És tüzben égett látórostja össze.
Leáldozott utolsó napja régen
Most néki csak az éj forog görögve,
Az égen,
Örökre.
Vöröskeresztes, kedves eb,
Négylábu ápoló, oson
Ővélük át a városon,
Nincs nála hűbb, értelmesebb.
A küszöbig kiséri őket,
A vak, a halvány szenvedőket
S ők a pórázba bízva vágnak
Mégegyszer ennek a világnak.
Tompán kopog alább-alább
A sok faláb.
Négylábu ápoló, oson
Ővélük át a városon,
Nincs nála hűbb, értelmesebb.
A küszöbig kiséri őket,
A vak, a halvány szenvedőket
S ők a pórázba bízva vágnak
Mégegyszer ennek a világnak.
Tompán kopog alább-alább
A sok faláb.
Mozduljatok, szegény kesergők,
Ti százkezü és ezerlábú erdők
Fejlődjetek zárt sorba szerteszét
És öntse el a vad menet a fertőt,
A Friedrichstrasse-t s a Rue de Paix-t.
Ti százkezü és ezerlábú erdők
Fejlődjetek zárt sorba szerteszét
És öntse el a vad menet a fertőt,
A Friedrichstrasse-t s a Rue de Paix-t.
Fa-hadsereg, dübörgesd indulódat.
Lesz akkor itt kéz és láb elegendő.
A csonka, kurta tagra hosszu póttag,
Fürészport kap föltépett, rusnya bendő.
Kintól dagadt Világ, zabálj fakérget,
Gyaluforgácsot rágj, szilánkokat,
Halál zsákjába varrt Föld, edd a mérget,
Amig az állkapcsod le nem szakad.
Lesz akkor itt kéz és láb elegendő.
A csonka, kurta tagra hosszu póttag,
Fürészport kap föltépett, rusnya bendő.
Kintól dagadt Világ, zabálj fakérget,
Gyaluforgácsot rágj, szilánkokat,
Halál zsákjába varrt Föld, edd a mérget,
Amig az állkapcsod le nem szakad.
Szibéria, emeld beteg, bús orcád
S Brazilia, aki hullák alá bú
És Kanada, te megvakult falábú
S te is, mocsárba rothadt Lengyelország,
Szökeljetek sudárba, glóriások
És legyetek mind erdő-óriások,
Boruljatok indákkal egy családdá,
Mint rengeteg úgy zúgjon a ti szótok
És nőjjetek mind egyetlen falábbá.
Szörnyü tavaszt zöldüljetek, ti csertők,
Áthághatatlan, úttalan bozótok,
Ti százkezü és ezerlábú erdők.
S Brazilia, aki hullák alá bú
És Kanada, te megvakult falábú
S te is, mocsárba rothadt Lengyelország,
Szökeljetek sudárba, glóriások
És legyetek mind erdő-óriások,
Boruljatok indákkal egy családdá,
Mint rengeteg úgy zúgjon a ti szótok
És nőjjetek mind egyetlen falábbá.
Szörnyü tavaszt zöldüljetek, ti csertők,
Áthághatatlan, úttalan bozótok,
Ti százkezü és ezerlábú erdők.
Kazimierz Wierzynski
