FÜST MILÁN: "HA CSONTJAIMAT MEG KELLETIK ADNI" (ARANY)
FÜST MILÁN: "HA CSONTJAIMAT MEG KELLETIK ADNI" (ARANY)
Farkas Aladárnak
A sötétség felé szalad vonatom.
Befut az aggság, kórság, a foghíjasság öveibe.
S majd a nemlét boldog őslakói közt megáll.
Befut az aggság, kórság, a foghíjasság öveibe.
S majd a nemlét boldog őslakói közt megáll.
Nem baj, nem sírok. - Fuss hát vonatom
S oly gyorsasággal száguldj, hogy zúgjon az ember-erdő körülöttem,
Se lássak, se halljak. Csupa vadság legyen a szívem, mint a vadászé,
Ki ölni megy el s nem fél, - nem tekinti fenn a Teremtőt,
Nem lesi arcát, borús-e s hogy mint ítél, mikor kirepül majd ama golyó?...
De így szól: ez a rend! - Meg kell hoznom az áldozatot, meg kell halnom,
Ki voltam éhes, mint a kigyók,
Lusta, mint a krokodilus
S pusztító kedvű, mint az apokalipszis sárga lovasa.
S a mohóság vad foltjai mozdultak meg a szememben.
Hát ennen balsorsodat síratod?
Tekintsd az ég madarát, ki segít annak, ha sikolt?
Vedd a fát, mikor nyögve törik el a viharban,
Tekintsd a borjat, amely még szopna s a hídra viszik
És minden egyebet, ami szomorún megy nem áhított célja felé...
S a víjjogó keselyűkről írd majd meg végül is himnuszodat e világon s arról,
Hogy szebbnek ítéltetett a tört szem itt, mint a ragyogó.
S oly gyorsasággal száguldj, hogy zúgjon az ember-erdő körülöttem,
Se lássak, se halljak. Csupa vadság legyen a szívem, mint a vadászé,
Ki ölni megy el s nem fél, - nem tekinti fenn a Teremtőt,
Nem lesi arcát, borús-e s hogy mint ítél, mikor kirepül majd ama golyó?...
De így szól: ez a rend! - Meg kell hoznom az áldozatot, meg kell halnom,
Ki voltam éhes, mint a kigyók,
Lusta, mint a krokodilus
S pusztító kedvű, mint az apokalipszis sárga lovasa.
S a mohóság vad foltjai mozdultak meg a szememben.
Hát ennen balsorsodat síratod?
Tekintsd az ég madarát, ki segít annak, ha sikolt?
Vedd a fát, mikor nyögve törik el a viharban,
Tekintsd a borjat, amely még szopna s a hídra viszik
És minden egyebet, ami szomorún megy nem áhított célja felé...
S a víjjogó keselyűkről írd majd meg végül is himnuszodat e világon s arról,
Hogy szebbnek ítéltetett a tört szem itt, mint a ragyogó.
