1878.
1878.
Édes, jó Vidor! Már egyszer megigazítottad az életemet! Az Isten áldjon meg, igazítsd helyre még egyszer, csak te teheted. Kezdesd meg te a válópört, bizz meg egy ügyvédet itt, és légy fölpörös, a többi az én terhem. Ha én kezdem a pört, sohase lesz vége.
Három levelet is elkezdtem már e célból hozzád, de egyikkel sem voltam megelégedve, s most küldöm ezt, amellyel legkevésbbé vagyok. De hát mit beszéljek neked sokat! Te jó vagy és ismersz engem, tudod, én szeretet nélkül nem élhetek, de most már tisztesség nélkül se. Az a férfi sem akar másként, akit szeretek, leendő, bár igen szerény állása is megköveteli a külső tisztességet. Nyugalmam tőled függ, Vidor. Add meg és én örökre tisztelettel és hálával fogok rád emlékezni.
Október 9. Kérek feleletet.
Mari.»
