KŐMÜVES IMRE: VÁLASZ
KŐMÜVES IMRE: VÁLASZ
A tengerbe ugrott a költő,
a hideg halak közé,
nem nézi már
a gyorsan szálló madarakat,
mikkel mámora versenyt repült.
a hideg halak közé,
nem nézi már
a gyorsan szálló madarakat,
mikkel mámora versenyt repült.
Agya pezsgő zsarátnokát
körülfogja az óceán vize
és semmivé lesz az,
valamint a napon a jég,
s elolvadnak benn
örökül kapott, nevető szemei.
körülfogja az óceán vize
és semmivé lesz az,
valamint a napon a jég,
s elolvadnak benn
örökül kapott, nevető szemei.
Igazi zuhanással hullt
lefelé,
kérdezték
és ő nem szóval felelt
lefelé,
kérdezték
és ő nem szóval felelt
A zárt földről
a nyilt tengerre ment,
lobogott, kialudt.
a nyilt tengerre ment,
lobogott, kialudt.
