Fodor József: Tökök
Fodor József: Tökök
Nézd, a nagy kert
Földjén, melyre a telt nyári sugár rogy,
A töknép,
Dagadt-hasasra szíva a nappal,
Röhögő, sárga, rézveres képpel
Mint nagy nadály, hogy
Hortyog és fetreng,
Böffenő részegként a boros asztal
Alatt – s még görcsös suta markot
Egy indán tartva
Kapkod,
Hogy el ne guruljon tuskón-bután
A gazban;
Míg fönn, csillogó-vidám
Foggal kendőik közt virítva,
Az arany kukoricák tiszta
Erős, átható kacaja harsan!
Földjén, melyre a telt nyári sugár rogy,
A töknép,
Dagadt-hasasra szíva a nappal,
Röhögő, sárga, rézveres képpel
Mint nagy nadály, hogy
Hortyog és fetreng,
Böffenő részegként a boros asztal
Alatt – s még görcsös suta markot
Egy indán tartva
Kapkod,
Hogy el ne guruljon tuskón-bután
A gazban;
Míg fönn, csillogó-vidám
Foggal kendőik közt virítva,
Az arany kukoricák tiszta
Erős, átható kacaja harsan!
