DEVECSERI GÁBOR: HÉTKÖZNAPOK TEMETÉSE • (Erdő, erdő…)
DEVECSERI GÁBOR: HÉTKÖZNAPOK TEMETÉSE •
(Erdő, erdő…)
(Erdő, erdő…)
Erdő, erdő, kerek erdő, jaj de nagyon messze van,
három napja, három éje arra futok hazátlan.
Régi ének fülemben,
vándorbot a kezemben,
megvédhet-e, megölhet-e, megválthat-e szerelmem?
három napja, három éje arra futok hazátlan.
Régi ének fülemben,
vándorbot a kezemben,
megvédhet-e, megölhet-e, megválthat-e szerelmem?
Vasbocskorom elszakadt már, rég eltörött a lábam,
nem élhetek megkötözve, mozdulatlan varázsban.
Soha el nem fáradok,
magam elől szaladok,
kit lassudan őrölgetnek az egyforma hónapok.
nem élhetek megkötözve, mozdulatlan varázsban.
Soha el nem fáradok,
magam elől szaladok,
kit lassudan őrölgetnek az egyforma hónapok.
Akkor már a kerek erdő, akármilyen messze is,
közelebb van a városnál, bárha ebben élek is.
Észnélküli harcokban,
erdőn szállok szárnyatlan.
Közepében, közepében két rozmaring bokor van.
közelebb van a városnál, bárha ebben élek is.
Észnélküli harcokban,
erdőn szállok szárnyatlan.
Közepében, közepében két rozmaring bokor van.
