ÁRKÁDIA
ÁRKÁDIA
A kritikus egészen beleéli magát a műbe:
«Waugh úgy írja le az expediciót, hogy szinte halljuk a szunyogok zümmögését és minden csipésnél vele vakaródzunk a hőssel.»
Az ember nem is hinné, hogy milyen durva finomságok lehetnek egy műben:
«S mindvégig leitmotívszerűen visszatérő velőtrázó angol finomságok, modorosságok, mikor életről-halálról-mindenről van szó.»
(Toll, Krika Evelyn Waughnak Egy marék por című regényéről.)
«…hangjátékot ad elő a rádió. Címe: Karácsony, műfaja: drámai mese három részben. A drámát eredetileg Dickens «Karácsonyi ének» című elbeszéléséből Boz írta.»
(Magyarország, rádió-hír).
A mű kiválósága magával ragadja és inspirálja a kritikust:
«G. B. Shaw közelebb járt hetvenedik, mint hatvanadik évéhez, mikor «Szent Johannát» megírta s drámája mégis duzzad az érettalma-életíztől, oly üde és természetes zamattól, hogy elámulva s be nem telve ízleljük s kortyoljuk ezt a felénk nyujtott üdülést. Neve annak, ami itt ezer kellemet fakaszt finnyás szájpadlásunkra? Neve az, hogy tehetség. A tehetségnek van egyedül és páratlanul ez az elsodró s kótyagossá hevítő, kristályos jóíze, csak az ropog úgy belékapó fogunk alatt, mint az áldott naptól mákonyos-fanyarra érlelt s borok titkos mámorát nedvében rejtő alma, csak ezzel nem lehet betelni… Túl az előadáson van itt egy főszereplő, egy megsokasodott sexappeallel rendelkező primadonna, egy első hang, amelyet szomjasan kell figyelni: G. B. Shaw, a pátriárkakorú égigmeszelő, a fintoros, szikkadt arc, a drótszerű szakáll és udvariatlan dörmögésű medve.»
(Ünnep, Shaw Szent Johannájáról írott kritika.)
«A férfi elpirult. Olyan furcsa volt ez a barna arc ilyenkor. Nem lett pirosabb, csak még fehérebb.»
(Szinházi Élet, Mérgespuszta c. regényből).
Természeti csodák az ujságírásban. A Reggel színházi kritikusa Hatvany Lili és Hunyady Sándor ujdonságáról írva, a közreműködők közül kiemeli Kabost, «aki az előadás férfioroszlánjaként egyszerűen azt csinál a közönséggel, amit akar, úgy nevetteti és rikatja meg őket, másodpercenként felváltva, mint az áprilisi időjárás az eget.» Majd így folytatja: «Szép sikere volt a kis Tolnay Klárinak, aki édes bociszerűségében üdítő mókuskája volt az előadásnak.» – A 8 Órai Ujság irodalmi kritikusa viszont Peterdi Andor új verseskönyvét dícséri meg azzal, hogy szerzője «igazi poéta, aki száll, száll a mélységek felett, mint őszi szélben rabmadár!…»
