JANKOVICH FERENC: SZÖRNYEK A PLAGEON
a tengerből s együtt az esttel
heverésznek párolgó testtel
nagy, vastag asszonyok…
dombbá ijedt s mint szembelőtt vad,
róla magát a szörnyedő nap
a mélységbe veti…
sóhajtoztam tengerként, lágyan,
s csillagokig bőgött a vágyam,
de most csak borzadok.
az asszony csak potrohos korsó:
idd ki, vágd földhöz, ugyis olcsó
s kortyod után üres!