MARCONNAY TIBOR: KISLÁNYOM…
játszik vele. Vidám. Tanitja szivesen.
Jól fog az esze és nem rossz a szíve sem.
Szorgalmas és ügyes. Kedvenc helye a konyha.
De olykor idegen családokhoz viszem.
Kárálnak a nagyok. Egy vénleány: «…hiszen
a férfi mind kevély…» kesernyés daccal mondja:
A feleségem meg csak messzire tekint.
És szól: – A háború tette: a bátra ritka.
kimondom: – nem Nagyur: magyar költő vagyok
és minden jövendő kudarcnak ez a titka.