GYULAI MÁRTA: BARÁTI SZÓVAL
GYULAI MÁRTA: BARÁTI SZÓVAL
S honnan van benned most ez az eltökéltség?
S hogy szabad ennyire szenvedni?
Mi lelte az arcod?
Ilyen csendben vagy naphosszat?
Még haragszol néha?
Nem kezdenéd előlről?
Nem tudtad, hogy igy lesz?
Nem vállaltad mindég?
Olyan nagyot változott minden?
Nem május a május?
Kifáradt a szemed?
Ne menjünk hajózni?
Vigyázz, az igénytelenség is csupa veszély!
Ugye, nem hallgatsz másra?
Emlékszel, mit igértél?
Hát az érettség nem érték?
Vagy menjünk már innét?
– Igy kérdezne, ha élne.
S hogy szabad ennyire szenvedni?
Mi lelte az arcod?
Ilyen csendben vagy naphosszat?
Még haragszol néha?
Nem kezdenéd előlről?
Nem tudtad, hogy igy lesz?
Nem vállaltad mindég?
Olyan nagyot változott minden?
Nem május a május?
Kifáradt a szemed?
Ne menjünk hajózni?
Vigyázz, az igénytelenség is csupa veszély!
Ugye, nem hallgatsz másra?
Emlékszel, mit igértél?
Hát az érettség nem érték?
Vagy menjünk már innét?
– Igy kérdezne, ha élne.
