SOMLÓ HEDVIG: VASÁRNAPI KIRÁNDULÁS
SOMLÓ HEDVIG: VASÁRNAPI KIRÁNDULÁS
És mondd, ez hétköznap is igy marad?
Ilyen kéken és ilyen fényesen?
A felhőárnyék tovább is szalad
az ezüstben hullámzó réteken?
Ilyen kéken és ilyen fényesen?
A felhőárnyék tovább is szalad
az ezüstben hullámzó réteken?
Nem huzzák fel a háttér függönyét
az égre rajzolt mesehegyeket?
Nem szedik le a bokrok levelét
s göngyölik fel a szántóföldeket?
az égre rajzolt mesehegyeket?
Nem szedik le a bokrok levelét
s göngyölik fel a szántóföldeket?
Mondd, minden szépség tovább itt ragyog
és percről-percre dusabb lesz, amig
bennünket rabságban tart a robot
s csak sejthetjük a tavasz szineit?
és percről-percre dusabb lesz, amig
bennünket rabságban tart a robot
s csak sejthetjük a tavasz szineit?
Higyjük inkább, hogy mindez csak csalás
és szemfényvesztés; te is azt lesed
kitart-e estig a kedves varázs,
nem lyukasak-e a diszletek.
és szemfényvesztés; te is azt lesed
kitart-e estig a kedves varázs,
nem lyukasak-e a diszletek.
Higyjük, hogy a nap is csak értünk ég,
az utakat utánunk felszedik,
összehajtják, (más arra rá nem lép)
és nekünk jövő hétre elteszik.
az utakat utánunk felszedik,
összehajtják, (más arra rá nem lép)
és nekünk jövő hétre elteszik.
