Október 29.
Október 29.
Most azt tette ő velem, amit akkor, régen, mikor megismerkedtünk! Kínoz, elhagy, kárörömmel élvezi, hogy szenvedek miatta, hogy vágyom rá. Akkor cinikusnak tettem magam, gúnyosan odaköszöntem neki a kávéházban, odébbálltam, adtam az erős férfit. És ez hatott… Megalázva és sírva jött hozzám. Talán ezt kellene tennem most is. Erősnek lenni, vidámnak — talán visszajönne, ha látná, hogy nem sikerül engem boldogtalanná tenni.
