ADY ENDRE: VIRÁG-KEZEK A FEJEMEN
ADY ENDRE: VIRÁG-KEZEK A FEJEMEN
Kezei, fehér, kis virágok,
Borzas, barna fejemre hulltak.
Ott elaléltak, szétsimultak
Halkul s azután megremegtek.
Borzas, barna fejemre hulltak.
Ott elaléltak, szétsimultak
Halkul s azután megremegtek.
Mikor virág-szirmok peregnek,
Heves halál-párfűmök szállnak,
E két kis kezet, ezt éreztem.
Omló szirmát egy fehér lyánynak.
Heves halál-párfűmök szállnak,
E két kis kezet, ezt éreztem.
Omló szirmát egy fehér lyánynak.
Oh nyomorult évek és árnyak.
Most hulltak e kezek fejemre.
Kicsi, fehér, hónapos rózsák,
Forró-hidegen dideregve.
Most hulltak e kezek fejemre.
Kicsi, fehér, hónapos rózsák,
Forró-hidegen dideregve.
Hol van fürtjeim régi kedve,
Mikor virágot várt s nem lombot?
Kicsi kezek én már lerázlak,
Kicsi alélt szirmok, bolondok.
Mikor virágot várt s nem lombot?
Kicsi kezek én már lerázlak,
Kicsi alélt szirmok, bolondok.
Nagy, kártékony, üvöltő gondok
Ősz vihara a csunya sárba
Virágomat lefujja, rázza:
Vedd le kezed a fejemről.
Ősz vihara a csunya sárba
Virágomat lefujja, rázza:
Vedd le kezed a fejemről.
Ady Endrének ez a verse harminc év előtt, a Nyugat 1909-es évfolyamában jelent meg, Ady kézírásos korrektúrája szerint. A Szeretném, ha szeretnének című kötetbe azonban Ady már más címmel ("Fehér lyány virágkezei") vette fel.
