ILLYÉS GYULA: CIVÓDÓK
ILLYÉS GYULA: CIVÓDÓK
Hát öljetek csak vidoran,
ha kedvetek már ölni van.
Iszonyodtam, megnyugszom immár,
csak nézem, hogy mi van.
ha kedvetek már ölni van.
Iszonyodtam, megnyugszom immár,
csak nézem, hogy mi van.
Ráncolhatod rám homlokod,
nem imponálsz már, jó halott,
nem vagy se jobb nálam, se hősebb,
hisz én is meghalok.
nem imponálsz már, jó halott,
nem vagy se jobb nálam, se hősebb,
hisz én is meghalok.
Szerény vagyok, nem kérkedek,
ha megsiratlak, féltelek,
orozva önmagam siratnám:
elérlek, elveszek.
ha megsiratlak, féltelek,
orozva önmagam siratnám:
elérlek, elveszek.
Civódik itt a nagy család,
De kisöcsém már odaát
minden halott; anyának hivjuk
az egy, közös halált.
De kisöcsém már odaát
minden halott; anyának hivjuk
az egy, közös halált.
A lehelete, ez a szél?
Keze bársonya, ez az éj?
Hallom fölöttem suttogását;
fölveszlek, csak ne félj.
Keze bársonya, ez az éj?
Hallom fölöttem suttogását;
fölveszlek, csak ne félj.
