LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi véleményt mondhattam el csak nyilván a napirend beterjesztésekor. Ettől részben eltér a saját véleményem és a frakció véleménye.
A beterjesztett törvényjavaslat címével és terjedelmével ellentétben nem a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályok elfogadásáról szól, hanem ahogy már elmondtuk, ez a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogainak drasztikus korlátozása, amit kénytelen vagyok elmondani, hogy szabadon választott Parlamentünknek kedvenc és végeláthatatlan törvényalkotási területe immár.
Vajon milyen célt kíván elérni a beterjesztő a törvényjavaslat megalkotásával? Az írásos indoklás szerint valódi választási lehetőség megteremtését, a valóban önkormányozó, illetve a tőketársaság között. Nos, ez a javaslat semmilyen választási lehetőséget nem kínál senkinek, még az eddigi állami ellenőrzésűt is megvonja, hanem csak tiltást tartalmaz, a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogainak durva korlátozását.
Az indokolás egyéb részei éppen ennek az ellentmondásnak az alapján összefüggéstelenek – az írásos indokolásról beszélek elsősorban –, nincsenek ok–okozati kapcsolatban a törvény tárgyával, részben pedig nem felelnek meg a valóságnak. Az a tény, hogy számottevően megnőtt a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulása, önmagában ugyanis nem indokol semmit. Különösen e törvényjavaslat elfogadását nem, hiszen a tulajdonosok, közöttük a szövetkezeti tagok – természetesen még a most beterjesztett új szövetkezeti törvény tervezete szerint is – alapvető joga dönteni arról, hogy vagyonukat milyen gazdálkodási formában működtetik.
A társasággá átalakulás az indokolással ellentétben sajnos természetes következménye a szövetkezetek körül kialakított helyzetnek, a vezetés a múlt kövületeként megújulásra képtelen és életképtelen szervezetekként kezeli őket, a szövetkezeti tagokat tulajdonosi jogaikban ismételten korlátozzák, lehetetlenné téve ezzel a gazdasági versenyben az eredményes részvételüket, és a körülöttük kialakult bizonytalanság nem ideiglenes, hanem hosszú ideje tart, ami sok üzem számára végzetes a mezőgazdaság egyéb gondjaival együtt. Ezért természetes, hogy olyan szervezeti formát választanak, amelyben más gazdálkodókkal azonos jogokat élvezhetnek.
Nem felel meg a valóságnak az indokolásként ma már kétszer elhangzott rész, hogy az átalakulás esetén a szövetkezeti tag elveszíti a szövetkezeti vagyonból rá jutó rész felét, hiszen a vagyonkezelőnek kötelessége a tagok érdekeinek megfelelően kezelni azt a jelenleg érvényes törvények szerint is, és lehetőség van azt a jogos tulajdonosaikhoz visszajuttatni az átalakulás után.
A vagyon jelenlegi szabályozás szerinti mintegy tíz százalékának a sorsa pedig nem ellentétes, hanem éppen összecseng a szövetkezeti tulajdonról készülő törvénytervezetekkel.
Tisztelt Országgyűlés! Rossz, káros ez a törvény, mert megakadályozza a szövetkezetek átalakulását, kirekeszti őket az európai gazdaságba integrálódásból a társulással kapcsolatban, elzárja előlük a tőkebevonás lehetőségét, fizetőképtelenné válnak fedezet hiányában, és sajnos ez az ősz az első ilyen ősz lesz a mezőgazdaságban, és továbbra is bizonytalanságban tartja ezeket a gazdaságokat. Ezen túlmenően pedig pont a 2. § miatt kényszeríti őket arra, hogy a szövetkezeti törvény megjelenése után azonnal, ha úgy tetszik, gondolkodás nélkül átalakuljanak.
Ez a törvény csupán arra jó, hogy a kormánykoalíciónak további időt szerezzen a szövetkezeti törvény szerves részét képező átalakulási törvényjavaslat – reméljük, nem vég nélkül húzódó – kidolgozásához.
Ezért viszont nagyon drága ár a blokkolás, a tiltás, a gazdálkodók egy jelentős része mozgásterének durva korlátozása, ellentétesen az Alkotmány szellemével, a régi és az új szövetkezeti törvény koncepciójával és a versenytárs-gazdálkodókra vonatkozó szabályokkal. Bízom abban, hogy az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot nem fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps balról.)
