KULIN FERENC, DR. (MDF)
KULIN FERENC, DR. (MDF)
KULIN FERENC, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kétszer is megszólíttattam. Mindenképpen el kell oszlatnom egy félreértést. Jó példa ez arra, hogy egy logikai félreértés hogyan válhat politikai félreértéssé – hiszen azon nyilatkozataim, amelyek alapján az igazságügy-miniszter úr és ezt követően Hack Péter képviselőtársam úgy értelmezte álláspontomat, miszerint én a Kormány valamiféle retorziós lépésének minősítettem volna a gazdasági visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatot, tehát ezek a nyilatkozataim két helyre vezethetők vissza. Egy MTI-nek adott nyilatkozatomban hangzott el az a mondat, mely szerint én a kialakult helyzetet annak egyenes következményeként értelmezem, hogy a köztársasági elnök úr nem írta alá a miniszterelnöki felterjesztést a Rádió és a Televízió elnökeinek felmentésére vonatkozóan.
A másik nyilatkozatom a Magyar Televízió Híradójában hangzott el a hét végén, amely szerint én az ellenzék forgatókönyvének látszólagos sikereként értelmeztem a helyzetet – hangsúlyozom a "látszólagos" kifejezést –, másrészt pedig az ellenzék által kiprovokált fejleménynek tartottam mindazt, ami bekövetkezett.
Mivel tudomásul kell vennem, hogy ezek a mondatok félreérthetők voltak, el kell mondanom azt, hogy mi bizonyítja, hogy én nem lehettem olyan helyzetben, hogy a vélekedésem félreérthető lett volna. Nem lehettem, nem voltam olyan helyzetben, hiszen azok a jelentések, jelzések, panaszok, amelyek alapján a gazdasági és pénzügyekben vizsgálat indult, elhangzottak jórészt már azon a meghallgatáson is, amely meghallgatás még a tavaszi ülésszak végén történt Hankiss Elemér és Gombár Csaba elnök urak ügyében.
A legtermészetesebbnek tartottam és tartotta a bizottság, hogy azon észrevételek miatt, amelyek itt nagy összegű visszaélésekről szóltak, ezekben az ügyekben el kellett kezdeni a vizsgálatot, hiszen mindaddig, amíg ezek a vádak, panaszok nem kaptak egyértelmű értelmezést, addig fennállt és fennállhatott a Kormány felelőssége is. De ha nem lett volna a nyári meghallgatást követően kötelessége a Kormánynak egy ilyen vizsgálat megindítása, akkor egy ősz elején született kulturális bizottsági határozat nyomán is meg kellett volna kezdeni ezt a vizsgálatot, hiszen a kulturális bizottság határozata sürgette az 1 milliárd forint zárolásának feloldására vonatkozó kormányálláspont ismertetését, és a Kormány nyilvánvalóvá tette azt az álláspontját, hogy csak akkor tud előterjesztést tenni a Parlamentnek, hogyha a gazdálkodással kapcsolatos vizsgálatok megnyugtató módon zárulnak.
Következésképpen fenn nem állhatott annak a lehetősége, hogy én ezeket a vizsgálatokat és ezek bármilyen fázisát összefüggésbe hozzam a kialakult helyzettel. Hogy én itt mégis kapcsolatot láttam, annak egész egyszerűen az az oka, hogy a személyi kérdések eldöntetlensége, megoldatlansága sajnálatos módon egybefonódott ezekkel a gazdasági ügyekkel és pénzügyekkel, holott nem volt szükségszerű, hogy ezek egybefonódjanak. Hiszen hogyha annak nyomán megtörtént volna a személyi kérdések megoldása, hogy a miniszterelnök úr másodízben is előterjesztette a visszahívásokra vonatkozó javaslatát, és annak nyomán, hogy a kulturális bizottság ezzel egyetértett – de folytatom: annak nyomán, hogy én a bizottság elnökeként a köztársasági elnök úrral egy olyan tervet dolgoztam ki, aminek értelmében az ellenzékkel való megállapodás eredményeként megszülethetett volna a leváltandó elnökök helyébe az új elnökök személye, ennek a megállapodásnak az elmaradása megítélésem szerint az ellenzékre, az ellenzék magatartására vezethető vissza. Következésképp az a tény, az a helyzet, hogy a nyár óta nyilvánvaló és vizsgálatot igénylő gazdasági problémák az ősz végére egybeestek egy politikai felhangokkal megtelt problémával, valóban olyan helyzet, amely helyzetért a személyi kérdések megoldásának elutasítása, illetve az ellenzék magatartása volt a felelős.
Ebben az értelemben értettem és értem ma is a kialakult helyzetért az ellenzék felelősségét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon és Dénes János részéről.)
