BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kalandos története van ennek a törvényjavaslatnak. Tudjuk, hogy egyeztetések voltak, benyújtották, visszavonták, újra benyújtották, és ha az ember olvassa az újságot, akkor úgy értesült, hogy annak a pártnak, amelyik tudomásom szerint a parlamentben egyedül támogatja jelenleg a törvényjavaslatot és a korábban hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítást is, ezen a héten mintha megint változott volna az álláspontja. Szeretném a magunk álláspontját a benyújtott módosító javaslatainkkal kapcsolatban ismét kifejteni.
Hadd emlékeztessek arra, hogy visszavonni azért vonta vissza a kormány decemberben az előterjesztését, mert arra a meggyőződésre jutott - elfogadva sokunk ellenvetéseit -, hogy úgy, ahogy ezt annak idején benyújtották, nem volt alkotmányos. Ezek után kitaláltak egy új megoldást, hogy októberben legyen a kisebbségi képviselők megválasztása. Ezzel kapcsolatban sokan vetettünk föl itt aggályokat, és ha jól értem, ezeknek az aggályoknak helyt adva jutottak arra egyes képviselőtársaink, hogy akkor mégis vissza kellene térni arra a korábbi változatra. Csak azt nem tudom, hogy ezek után eloszlottak-e azok az alkotmányossági aggályok, amelyek alapján a kormány korábban visszavonta azt a változatot, amihez most többé-kevésbé vissza akarnak térni.
Az, hogy a szocialista frakció eljutott oda, hogy az alkotmánymódosításnak nincs esélye, ezért vissza kell térni az októberi időponttól a májusi időpontig, a helyes első lépés ahhoz, hogy olyan változathoz juthassunk el itt az Országgyűlésben, amely elnyerheti a szükséges támogatást - bár ez nem elég -, és egy olyan megoldása a kisebbségi országgyűlési képviselők megválasztásának, amellyel kapcsolatban nincsenek olyan súlyú alkotmányossági aggályok, hogy a törvény esetleges megszavazása után le is lehessen bonyolítani májusban a választást, mert senki sem fordul azonnal az Alkotmánybírósághoz. Ez az első lépés, de szerintem csak az első.
Azok a módosító indítványok, amelyeket Mészáros István László képviselőtársammal benyújtottunk az 5390. indítványhoz - és amelyeket tulajdonképpen már az előző változathoz is benyújtottunk, csak akkor azt visszavonták -, arra irányulnak, hogy kifogásolhatatlan, megnyugtató megoldást találjunk a problémára, arra, hogy kisebbségi polgártársaink választhassanak olyan országgyűlési képviselőket, akik a kisebbség képviselőjeként kerülnének be az Országgyűlésbe.
(18.10)
Azok a módosító indítványok tehát, amelyekről beszélni fogok, arra irányulnak, hogy olyan megoldást találjunk, amellyel kapcsolatban nyugodtak lehetünk, hogy összhangban vannak az alkotmánnyal és a magyar választási rendszerrel.
Az ajánlás 4. és 15. pontjában lévő javaslataink a jelöléssel és magával a szavazás egész rendszerével kapcsolatosak. A 4. pontban lévő javaslatunk a törvényjavaslat 2. §-át kívánja módosítani, a 15. pontban pedig egy új 6. §-t kívánunk hozzátenni a benyújtott törvényjavaslathoz.
Ezek a javaslataink mindenekelőtt magával a jelölés rendszerével foglalkoznak, hiszen megítélésünk szerint a törvényjavaslatban szereplő megoldás fölöttébb vitatható - nevezetesen az a megoldás, amely a kisebbségi jelöltállítást az országos kisebbségi önkormányzatok monopóliumává kívánja tenni. Ismeretes, hogy a magyar választójognak, a magyar választási rendszernek az a logikája, hogy pártok és pártoknak tekinthető egyéb szervezetek - meg ha úgy tetszik, bárki - állíthat jelöltet, akiből akkor lesz képviselőjelölt, ha megszerzi 750 állampolgár ajánlószelvényét. Tehát bárki - hangsúlyozom: bárki - állíthat jelöltet, és igazából a polgárok döntésétől függ, hogy valakiből képviselőjelölt lesz-e.
Ezzel a magyar választójogban alapvető fontosságú elvvel szemben a benyújtott törvényjavaslat az országos kisebbségi önkormányzatoknak - és csak nekik - tenné lehetővé azt, hogy kisebbségi listát állítsanak, azonban egyáltalán nem kellene ehhez ajánlószelvényeket gyűjteniük. Nyilvánvaló az ellentmondás a választási rendszerünkkel, nyilvánvaló, hogy ez a megoldás ellentétes a választójog általános és egyenlő voltának az alkotmányban rögzített elvével.
Mi ezért azt javasoljuk, hogy országos listát, kisebbségi listát állíthassanak az országos kisebbségi önkormányzatok is és az olyan országos kisebbségi szervezetek is, amelyek legalább három éve mint kisebbségi szervezetek működnek, és tegyük általánossá azt a szabályt, hogy aki kisebbségi listát akar állítani, annak össze kell gyűjteni ezer aláírást, méghozzá jelöltenként legalább 250 aláírást. Ez egy nagyon kedvezményes jelöltállítási, listaállítási lehetőség ahhoz képest, ahogy mások jelölteket állítanak, de mégiscsak valamiféle követelményt támaszt, és - hangsúlyozom - nem monopolizálja az országos kisebbségi önkormányzatok kezébe a listaállítás lehetőségét.
Szeretném elmondani, hogy a mi észrevételünkkel kapcsolatban az az ellenvetés hangzott el itt az Országgyűlésben is, meg a bizottsági vitában is, hogy mintha ezzel kétségbe vonnánk azt, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok a kisebbség legitim képviselői. Mi nem ezt mondjuk; azt mondjuk, hogy az országos kisebbségi önkormányzatokat máskor és más célból választották. A kisebbségi törvény nem tartalmaz olyan paragrafust - amikor fölsorolja az országos kisebbségi önkormányzatok feladatát és hatáskörét -, amelyben benne van az, hogy jelöltet, listát állíthatnak az országgyűlési képviselő-választáson, és helyes, hogy nem tartalmaz, mert a mi választójogunk egész rendszere másképpen néz ki.
Azt gondolom, hogy egy három-négy évvel korábbi választás alapján létrejött országos kisebbségi önkormányzat kezébe nem lehet monopolizálni a jelöltállítás jogát. Mint már az általános vitában elmondtam, ez olyan dolog, mintha azt mondanánk, hogy a ceglédi választókerületben csak a ceglédi önkormányzat állíthat országgyűlési képviselőjelöltet, akit négy évvel ezelőtt megválasztottak. Mi ezért azt javasoljuk, hogy a kisebbségi önkormányzat mellett - őt sem zárjuk ki ebből a lehetőségből - országos kisebbségi szervezetek is állíthassanak jelöltet, és mindenki gyűjtse össze a szükséges ajánlószelvényeket.
Ezzel kapcsolatban az az ellenvetés hangzott el, hogy mi meg akarjuk osztani a kisebbségeket - ez nem így van. A kisebbségi szervezetek maguk döntik el - ahol több kisebbségi szervezet van -, hogy közösen állítanak-e listát, közösen gyűjtik-e az ajánlószelvényeket vagy külön-külön. Ha külön-külön teszik ezt, az valószínűleg nem azért van, mert mi meg akarjuk osztani őket, hanem mert tőlünk függetlenül megosztottak. De ha így van, ha megosztottak, annál inkább elfogadhatatlan, hogy mi, az Országgyűlés írjuk elő, hogy ki állíthat jelöltet és ki nem.
Emlékezzünk csak az 1990 előtti választásokra! Nagyon jól tudjuk, hogy a jelöltállítás jogának korlátozásával magát a választást, a választás szabadságát lehet kérdésessé tenni - erre szolgált a Hazafias Népfront jelöltállítási joga. Tudom, hogy az országos kisebbségi önkormányzat egy demokratikusan választott testület - félreértés ne essék, tudom, hogy ez nem ugyanaz -, csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a jelöltállítás jogának demokratikus volta az egész választás demokratikus voltát alapozza meg.
Ezért kérjük képviselőtársainkat, támogassák azt az álláspontunkat, hogy a jelöltállítást nem lehet az országos kisebbségi önkormányzatok monopóliumává tenni. Ezt a javaslatunkat megfogalmaztuk az egész módosító csomagunk részeként, de hogy külön is elbírálható legyen, megfogalmaztuk kapcsolódó módosító indítványként, ahhoz a koncepcióhoz illeszthetően is, amelyet a kormány által benyújtott és a szocialista frakció által támogatott törvényjavaslat tartalmaz - ezt a kapcsolódó módosító indítványt is benyújtottuk. Ez tehát az első kérdés, amiben a módosító indítványunk mellett érvelni kívántam.
A másik mozzanat - ami a 4. pontban, 2. §-ban, illetve a 15. pontban szereplő javaslatunkban szintén megjelenik - az a kérdés, hogy egyáltalán miféle kisebbségi választást működtetünk, olyan módon akarunk-e kisebbségi országgyűlési képviselők választására lehetőséget nyújtani kisebbségi polgártársainknak, hogy ezek a kisebbségi képviselők nem a választás egész rendszerében, hanem egy amellett, azzal párhuzamosan futó választás során kerülnek megválasztásra - ez az, amit leegyszerűsítve háromszavazatos rendszernek szoktak nevezni. Tehát van egy normális képviselő-választás egyéni és területi listás szavazással, és emellett állítanak az ismertetett módon kisebbségi listákat, amelyekre egy harmadik szavazólapon szavazhatnak a polgárok.
Azt gondolom, hogy ez egy téves megoldás, sok szempontból téves megoldás. Egyrészt azért, mert az a forma, ahogy a törvényjavaslat tartalmazza - tehát hogy mind a 8 millió választópolgár szavazhat ezekre a kisebbségi listákra -, kérdésessé teszi azt, hogy az így esetleg megválasztott képviselők valóban a kisebbségek képviselői-e. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy egy egyéni választókerületben megválasztandó képviselőre, aki, mondjuk, a budapesti 12. választókerület képviselője lesz, csak a budapesti 12. választókerület lakói szavazhatnak és nem az ország összes polgára; a beterjesztett javaslatban viszont, mondjuk, a német vagy a szlovén kisebbség jelöltjeit valamennyi állampolgár szavazatával kívánják megválasztani. Nyilvánvaló, hogy ez esetben nem a kisebbség képviselői lesznek azok, akiket ilyen módon megválasztanak. Ez nem egy jó megoldás, nem felel meg magának az elvnek.
Mi azt javasoljuk, hogy térjünk vissza ahhoz a korábbi megoldáshoz - hadd tegyem hozzá, egy olyan megoldáshoz, amely az összes olyan európai országban van, ahol kedvezményes módon választanak kisebbségi képviselőket, akár a német, akár a lengyel megoldáshoz -, ahol a kisebbségi listára a területi lista alternatívájaként lehet szavazni.
(18.20)
Ez az a megoldás, mely esetben a megválasztott kisebbségi képviselő valóban a kisebbség képviselője lesz, akit kisebbségi polgáraink jelölése alapján azok választanak meg, akik számára a kisebbségi identitás annyira fontos, hogy a listák közül a kisebbségi listára szavaznak. Módosító indítványunk ezt a megoldást hozza vissza, amit leegyszerűsítve kétszavazatos rendszernek szoktak nevezni. Mi, akik ezt a módosító indítványt benyújtottuk, csak ezt a megoldást tudjuk a magyar alkotmánnyal és választójogi rendszerrel összhangban elfogadni, csak ez a megoldás az, ahol minden állampolgár ugyanúgy két szavazattal választhat képviselőt, tehát ez a megoldás az, amelyik összhangban van a választójog egyenlőségének alapvető alkotmányos elvével.
Összhangban ezekkel a módosító indítványainkkal a 6. és a 12. pontban levő módosító indítványaink a mandátumelosztást szabályozzák. Ezek a javaslataink a helyett a megoldás helyett, amelyet a benyújtott törvényjavaslat tartalmaz, és amelyik egy ilyen párhuzamos, külön úton választana kisebbségi képviselőket, beillesztik a kisebbségi listák mandátumhoz jutását a választási rendszer egészébe. Ebben a megoldásban a kisebbségi listákról ugyanúgy juthatnak a kisebbségi jelölőszervezetek mandátumhoz, mint ahogy a pártok jutnak mandátumhoz. Egyetlenegy kedvezmény van - hadd mondjam el, ugyanaz a kedvezmény, amely az összehasonlítható németországi Schleswig-Holstein-i, illetve a lengyel választási rendszerben van -: hogy nincs 5 százalékos küszöb. Ezt javasoljuk, ebben az esetben - ismétlem - a magyar választójogi rendszerrel összhangban, maradéktalanul alkotmányosan alakulna ki a kisebbségek képviselethez juttatása.
Végül az utolsó javaslatunk, amely mellett érvelni szeretnék, az 1. pont, tehát az ajánlás 1. pontjában szereplő, a törvényjavaslat 1. §-ának elhagyására irányuló javaslat. Ha ugyanis elfogadjuk azt, amit javasoltunk, hogy ne párhuzamosan válasszunk kisebbségi képviselőket, hanem a kisebbségi képviselők választását illesszük be a magyar választási rendszer egészébe, ha elfogadjuk azt a javaslatunkat, hogy ugyanúgy juthassanak mandátumhoz a kisebbségi listák is - az 5 százalékos küszöböt kivéve -, mint a pártlisták, akkor feleslegessé válik új mandátumok létrehozása, az Országgyűlés létszámának növelése. Ezért az 1. pontban szereplő javaslatunk, amely megegyezik Sepsey Tamás képviselőtársunk módosító javaslatával, egyszerűen elhagyni javasolja a parlamenti létszám növelését.
Ezt borzasztó fontosnak tartom, mert hiszen nem azt mondom, hogy minden párt, de legalább is a két kormánypárt és tőlük függetlenül a Fidesz annak idején azt mondta, hogy csökkenteni akarjuk az Országgyűlés létszámát. Aki hallott valamit a Fidesz programjáról, az tudja, hogy a Fidesz ismét előállt ezzel a gondolattal, és nekünk, kormánypárti képviselőknek bizony joggal dörgölheti az orrunk alá, hogy ezt annak idején megígértük, a kormányprogramba beiktattuk, és nem csináltuk meg. Tabajdi képviselőtársunk egy televíziós műsorban elmondta, hogy ez most nem ide tartozik sajnos, az Országgyűlés ezt nem tette meg. Azért nem tette meg, tisztelt képviselőtársaim, mert az az egyeztetéssorozat, amelyet a pártok a választójogi törvény módosításáról jó két és fél éve elindítottak, több mint egy évig állt, mert a Szocialista Pártnak nem volt álláspontja. Azért nem tudtuk... (Gellért Kis Gábor egyet nem értően ingatja a fejét.) Ez így volt. Gellért Kis Gábor nem vett részt ezen az egyeztetésen, de ez pontosan így volt. Toller képviselőtársunk képviselte ott rendszeresen - mármint amikor el tudott jönni - a Szocialista Pártot, és többször közölte, hogy nekik egyelőre nincs álláspontjuk. Ezért a választójogi rendszer bármilyen érdemi reformja, aminek a lényege a szabaddemokraták megítélése szerint is az lett volna, hogy a 386 tagú parlament helyett egy 200-250, de maximum 300 tagú országgyűlésünk legyen, megrekedt, nem következett be.
Ezek után azt mondani, hogy sajnos, ez nem következett be, és tegyünk hozzá még 13 mandátumot, és legyen még nagyobb a parlament, számunkra, akik ezt a módosító indítványt előterjesztettük, elfogadhatatlan, és azt is mondhatnám, hogy a szabaddemokrata frakció számára nem elfogadható. Ezért azt mondanám, hogy ha semmi más nem szólna a mi javaslataink mellett, mint az, hogy nem járnak az Országgyűlés létszámának növelésével, már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy képviselőtársaink elfogadják a mi javaslatainkat.
Ebben a szellemben kérem a tisztelt Országgyűlést és a tisztelt képviselőtársainkat, hogy támogassák ezeket a javaslatokat. De van egy nagyon fontos további érv: azt gondolom, ezen módosító csomag mellett esetleg megteremthető egyfajta konszenzus, ezen módosító javaslatok, úgy tűnt az eddigi vitában, számos párt számára elfogadhatónak látszanak, és meggyőződésem szerint alkotmányos szempontból is teljesen kifogástalanok.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
