DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekeztem gyorsan megszólalni (Derültség.), hogy ne lehessen újabb kétpercesekkel megszakítani ezt a folyamatot.
Igen tisztelt Országgyűlés! Megismételném az általános vitában elmondott javaslatomat: vagy a miniszterelnök úr, vagy a törvényjavaslatokat beterjesztő belügyminiszter úr hívja össze a parlamenti pártok felhatalmazással rendelkező képviselőit. Egyeztessünk, mert őszintén mondom: aki ezt a vitát végighallgatta és ért a joghoz, ebből a vitából - amellett, hogy meddő vita, és annyiszor lehetett ezeket a dolgokat hallani, hogy a nem szakértők is talán kezdenek szakértővé válni - egy szakértő számára levonható az a következtetés, hogy egyetlenegy megoldás mellett sincs meg a szükséges kétharmados szavazati többség. Ha viszont akarjuk, hogy legyen, nem fog úgy megtörténni az összhang megteremtése, hogy vég nélküli vitákat folytatunk, és elmondjuk azokat az érveket, amelyek korábban bőven kifejtésre kerültek.
Igaza van Tóth Károly képviselőtársamnak: kár volt hivatkoznom arra, hogy ebben az Országgyűlésben Bihari professzor úr egy magas szintű előadást tartott ebben a témában, mert négyéves képviselőségem alatt igen sokszor tapasztaltam, hogy e szint alatt is meg lehet szólalni. De minek? Ezt is hozzá kell tennem.
A két- és háromszavazatos rendszerrel kapcsolatban azért hadd utaljak egy tényre, amely a rádióhallgatók számára vagy azok számára, akik nem követik figyelemmel a kisebbségi politika napi eseményeit, talán megvilágítja azt, hogy a nagyobbik kormányzó párt miért a háromszavazatos rendszer mellett kívánja letenni a voksát. A múlt héten Pest megyében az egyik kisebbség országos önkormányzata nagygyűlést tartott. Megjelent ezen a Magyar Szocialista Párt éppen azon választókerületben megválasztott egyéni képviselője, aki miniszter is. Ezen a gyűlésen a kisebbségi önkormányzat alelnöke nyugodt lélekkel kijelentette a kisebbségi hallgatóság előtt: egyetlenegy pártnak van jó programja ezen kisebbségre - nem kis létszámú kisebbségre - nézve, és ennek a programnak a megvalósítása csak akkor fog megtörténni, ha a '98-as választásokon a Magyar Szocialista Párt nyer. (Taps az MSZP soraiban.)
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Én korábban többször jeleztem: nem biztos, hogy jót fog tenni az ország nemzetközi megbecsülésének, de akár a kisebbségek belpolitikai szerepének, ha kisebbségi szavazatokkal akarnak pártok - és mondjuk ki itt: a Magyar Szocialista Párt - választást nyerni Magyarországon.
Tehát ebben a pillanatban az a helyzet, hogy a háromszavazatos rendszer mellett érvelők egyértelműen a dicsőséget akarják learatni, a pártszimpátia mellett kívánják a kisebbségeket képviselőhöz juttatni, a másik rendszer pedig alkotmányjogilag elfogadható módon azt mondja, hogy identitásuk alapján döntsék el a kisebbségek, hogy a nemzetkisebbségi képviselőt akarják a parlamentbe juttatni vagy a pártlistákra szavazva a pártképviselőket.
Ha ebben a kérdésben a Magyar Szocialista Párt nem tudja elfogadni azt a realitást, hogy egyedül a kétszavazatos rendszernek van olyan dogmatikai megvalósíthatósága, amely a választások tisztaságát és az alkotmányjogi kritériumokat megfelelően kielégíti, akkor ebben a kérdésben nem lesz elmozdulás.
Biztos, hogy nehéz lesz erről meggyőzni egyes képviselőket, köztük a miniszterelnök urat is, aki a négy párt konszenzusát bíró törvényjavaslatot egyedül, a négy párt közül minimum kettő hozzájárulása nélkül visszavonta átdolgozásra. Azt sem szabad elfelejteni, képviselőtársaim, hogy itt azért komolyan sérült egyfajta bizalmi elv. Azok a pártok, amelyek részt vettek az egyeztetéseken és "áldásukat" adták a legelső törvényjavaslatra, valóban megkérdőjelezik a további egyeztetések értelmét, ha egy egyeztetett törvényjavaslatot a miniszterelnök úr egyeztetés nélkül vissza tud vonni.
(19.40)
Azért nem szabad elhallgatnom azt a furcsa érzésemet sem, hogy a mai nap tudomást szereztünk arról, hogy az Országgyűlés létszámcsökkentése nélkül is megoldható ez a kérdés. Őszintén meg kell mondani, mindig van új a nap alatt, a kisebbségi képviseletről újabb és újabb elképzelések merülhetnek föl.
Az a megoldás, ami itt elhangzott, hogy az országos listából kelljen a képviseletet biztosítani a kisebbségeknek, egy új megoldási javaslat. Nem ártana ebben sem egyeztetni adott esetben a pártok képviselőinek.
A kérdésnek egy olyan vetületére viszont, amely a problémának az egyik gyökerét adta, egyetlenegy módosító javaslat sem tett indítványt. Mégpedig annak a problémának a megoldására, hogy mi lesz ezeknek a képviselőknek a jogállása. Ha a választásig ezt a kérdést nem rendezzük, akkor nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a Házszabály módosításával a már megválasztott képviselőknek bizonyos jogosítványait lehessen utólagosan csorbítani.
Korábban úgy tűnt nekem, a többség egyetért, hogy a képviselők, akik kisebbségeket képviselnek, ne csatlakozhassanak pártfrakciókhoz, mert ezáltal függetlenségüknek az elvi alapja kerül veszélybe. Idéztem annak az országos önkormányzati alelnöknek a véleményét, aki nyíltan agitált egy párt győzelme mellett. Ha ennek az országos önkormányzatnak az alelnöke be fog kerülni a Magyar Országgyűlésbe, akkor nagyon nehéz lesz elképzelnem, hogy hirtelenjében függetlennek fogja magát érezni, és nem úgy szavaz, ahogy az a párt szavaz vagy az a párt kívánja, amelyik párt mellett folyamatosan agitált, és amelyik pártnak a választási győzelméért zászlót bontott. Akkor viszont a függetlensége ezeknek a képviselőknek hogyan és miként lesz biztosítva? Be lehet hozni még 13 pártképviselőt független kisebbségi képviselőként a Magyar Országgyűlésbe, de akkor ezt kell kimondani, és akkor legyenek őszinték azok, akik kisebbségi képviseletről beszélnek, de mögöttesen a kormánytöbbséget kívánják megerősíteni.
Nagyon furcsa volt azt is hallani, hogy a két kormánypárt a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel egyeztetett a kisebbségi képviselet megoldása ügyében. Ha valóban olyan országos jelentőségű ez a kérdés, akkor talán célszerű lett volna az összes parlamenti párt megbízottjával egyeztetni az országos önkormányzatok képviselőinek, hogy a gyanú árnyéka mindenfajta politikai praktikáról eltávozzon.
Az országgyűlési biztos úr felszólalásánál, amikor a szűkkeblűségre, illetőleg a Magyar Országgyűlés adakozó kedvére hivatkozott, eszembe jutott, hogy ennek a Magyar Országgyűlésnek a kormánypárti többsége két alkalommal halasztotta el az egykori hadiárvákat megillető 50 ezer forint kifizetését. Az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek találta. A honvédelmi bizottság a mai napig nem tárgyalta meg annak a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását, amely ezt az alkotmánysértést pótolni akarná. Ezzel azt szeretném az Országgyűlés figyelmébe ajánlani, hogy számtalan olyan sérelem van egyébként, amelyeknek a jóvátételére jogi kötelezettségünk van és nem tesszük meg.
A választások közeledtével nem biztos, hogy a kisebbségi képviselet esetében is az a legjobb megoldás, ha egyes politikusok a voksok megszerzését tekintik céljuknak a kisebbségi képviseletről szóló törvényjavaslat kidolgozása során. Nem ez a kisebbségi képviselők feladata.
Ezért ismételten azt a kérésemet szeretném elmondani, hogy a parlamenti pártok egyeztessenek ebben a kérdésben, mert ha nem, a jövő heti szavazás, azt hiszem, nem kellő eredményre fog vezetni.
Köszönöm szépen, elnök úr.
