BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előző javaslat kvázi folytatásának is tekinthető, s tulajdonképpen együttes tárgyalásra tartozó 2. javaslat nem véletlenül viseli "Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról" címet. Tudom, hogy van módosító indítvány a cím megváltoztatására, de a Kormány szilárd ebben a kérdésben: nem kívánja támogatni a módosítást. A tavaly novemberi népszavazás jogilag is, de egyértelműen társadalmi igénnyé is formálta az MSZMP és a hozzá kötődő erősen politikai jellegű szervezetek vagyon-elszámoltatását. A jelen törvényjavaslat ezt a célt valósítaná meg azért, hogy az ország végre úszta képet kapjon nemcsak az érintett szervezetek meglévő felhalmozott vagyonának mennyiségéről, hanem az eredetéről is. Ennek megfelelően a javaslat meghatározza azokat a szervezeteket - a már megszűntek illetőleg átalakultak jogutódjaira is kiterjedően -, amelyek kivételezett helyzetüknél fogva jelentős vagyont halmozhattak föl az elmúlt évtizedek során. A tervezet szerint ingatlan és ingó vagyonával elszámolni köteles a Magyar Szocialista Párt mint a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és tagszervezetei minta Kommunista Ifjúsági Szövetség és az Úttörőszövetség jogutódja, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége mint a Hazafias Népfront jogutódja, az Országos Béketanács, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nők Országos Szövetsége mint a Magyar Nők Országos Tanácsának jogutódja, a Magyar Ellenállók Antifasiszta Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség utódszervezetei.
A tervezet a hatályos pénzügyi jogszabályokkal összhangban a célszerűségi szempontokat is figyelembe véve meghatározza, hogy milyen vagyontárgyak esnek az elszámolási kötelezettség alá, és csak olyan adatokról kér beszámolót, amelyek igazolhatóak. Az elszámolási időszak 1949. január 1-jével kezdődik. Ettől számítottan 1988. december 31-ig terjedő időszakra az elszámolónak ki kell mutatnia az általa bármilyen jogcímen megszerzett, illetve elidegenített ingatlanokat, továbbá az általa létesített és részvételével működő gazdálkodó szervezeteket és alapítványokat. Az 1988. december 31-től 1990. augusztus 31-ig terjedő időszakra az elszámoló a gazdálkodása, a vagyonfelhasználása teljes körű, részletes, pontos kimutatását köteles elkészíteni egészen az 50 ezer forintos beszerzési értéket meghaladó ingóságokra és a védett műalkotásokra is kiterjedően. A törvény felhatalmazná az Állami Számvevőszéket az elszámolások hitelességének ellenőrzésére, de a hitelességért az elszámolót teszi felelőssé. Az Állami Számvevőszék tapasztalatairól eredetileg december 15-ig, de egy módosítást talán támogatva - erre most részletesen nem kitérve - január 15-ig tervezve, beszámol az Országgyűlésnek. A beszámoló alapján a Kormány tenne javaslatot Önöknek a vagyon felhasználásáról, illetve a szükséges intézkedések megtételéről.
Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozom, hogy az elszámolás jogi és közgazdasági következményein túl sokkal nagyobb a politikai és erkölcsi tétje, s ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvény elfogadásával teremtse meg a lehetőséget az elszámoltatásra.
Köszönöm szépen. (Taps.)
