KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Képviselőtársaim! Elég régen nyomtam már meg a gombot, Gál Zoltán felszólalására szeretnék reagálni. Akkor rögtön szerettem volna, így most csak egy mondatot fűznék hozzá. Rosszul emlékszik Gál Zoltán, a hatpárti tárgyalásokon nem történt megállapodás arra vonatkozóan, hogy … (…mozgolódás, közbeszólás) … lehet, én úgy értettem, hogy azt mondta, hogy a hatpárti megállapodásoktól eltérően a kormánypárt most másféle megállapodást akar az összeférhetetlenségre vonatkozóan. Ha rosszul értettem, akkor elnézést kérek. Ha csak ennyit szerettem volna mondani, akkor nem kértem volna szót.
A polgármesterek jogállásáról szóló törvény az nem módosítása a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek. A helyi önkormányzatokról adva van egy törvény, amelyet a Parlament elfogadott, de a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódóan különböző részkérdéseket illetően nem egy törvény lesz még. Sajátságosnak tartanám, ha mindegyiket az önkormányzati törvény módosításának tekintenénk, abba beleépítenénk, és lenne egy ezeroldalas törvényünk az önkormányzatokról.
A másik, amit az összeférhetetlenséggel kapcsolatban mondani szeretnék: nagyon támogatom Varga János képviselő azon javaslatát, hogy a parlamenti képviselő és a polgármester ne lehessen ugyanaz a személy. Annak, hogy ilyen törvényt alkossunk, semmiféle akadálya nincs. Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét az Alkotmányra. Az Alkotmány 20. § (5) bekezdése, amelyik meghatározza az összeférhetetlenség eseteit, azt mondja, hogy törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja, tehát felhatalmazást ad arra, hogy egyéb törvény is szólhasson összeférhetetlenségről, és egyéb törvény is meghatározhasson összeférhetetlenségi esetet. Azt nem mondja, hogy ez egy olyan törvény, amelynek az elfogadásához az országgyűlési képviselők jelenlévőinek kétharmadának szavazata szükséges, hanem pusztán törvényt mond. Minden olyan esetben, ahol az Alkotmány nem határozza meg a szavazati arányt, ott a törvény egy egyszerű többséggel elfogadandó törvény kell, hogy legyen. Lehetne még egy olyan magyarázat, hogy akkor azt a jogállásról szóló törvényben kell szabályozni, ami kétharmados, ami azért nem lehetséges, mert az alkotmánytörvény nem így határozza meg. Az Alkotmány például ahhoz ragaszkodik – és ezt be is kell tartani –, hogy a mentelmi jogot a jogállásról szóló törvényben kell meghatározni. Az Alkotmányon kívül semmilyen más jogszabály erről nem szólhat. Ugyanezt nem határozza meg az összeférhetetlenség vonatkozásában, mert adódhatnak olyan egyéb jogintézmények, amely jogintézményeket egy normál törvényben kell elfogadni, amelyekben adott esetben – lehet, hogy soha több ilyen nem lesz, lehet, hogy még lesz – igenis szükség lesz arra, hogy összeférhetetlenségi szabályt állapítsunk meg. Köszönöm. (Taps jobbról és középről.)
