KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)
KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)
KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Először szeretnék az elnök úrtól engedélyt kérni arra, hogy a kisebbségi vélemény ismertetése után a módosító javaslatomhoz fűzött felszólalásomat, indoklásomat is részletesen kifejthessem.
Először szeretném Önökkel ismertetni az önkormányzati bizottságban kisebbségben maradt szabad demokrata, fideszes és szocialista párti képviselők véleményét.
A kisebbségben maradt képviselők véleménye az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat, a Kormány előterjesztése, tárgyalásra alkalmatlan. A bizottsági ülésen több alkalommal, több szakasz vitája után javasoltuk, hogy a Kormánynak adjuk vissza ezt a törvényjavaslatot, azzal a céllal, hogy gondolja át és ismételten terjessze elő. Rögtön a 2. szakasznál kiderült ugyanis a bizottsági vita során, hogy ez a javaslat nem veszi figyelembe azt a politikai helyzetet, amiben ma mi a polgármesterek választására sort fogunk keríteni. Ugyanis Magyarországon – ez valamennyiünk előtt ismert – ma nem olyan polgármester-jelöltek fognak indulni a választásokon, akik élethivatásuknak a politikai pályafutást tekintik, hanem olyan jelöltek, akik a polgári egzisztenciájukat adják fel néhány évre, átmenetileg azért, hogy egy önkormányzat élére kerüljenek. Azért adják fel, hogy most hiteles emberek kerülhessenek az önkormányzatok élére.
Ez a javaslat semmilyen lehetőséget nem biztosít arra, hogy ezek az emberek, akik átmenetileg feladják polgári egzisztenciájukat, a választási időszak után, tehát mandátumuk lejártát követően normálisan, megfelelő módon találjanak vissza polgári egzisztenciájukba. Valamit ugyan javított a helyzeten a bizottságnak az a módosító indítványa, miszerint ne a három havi, hanem hat havi illetményüket kapják meg a polgármesterek a mandátumuk lejárta után, de hogy milyen átgondolatlan volt ebből a szempontból a törvényjavaslat, azt az is mutatja, hogy eredetileg három hónapot javasoltak, kevesebbet annál, mint amennyit ma a megyei tanácsok tisztségviselői kapnak. Ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint a megyei tanácsok tisztségviselői mandátumuk lejártát követően hat havi illetményüket kapják meg. Sajnos. De ugyanez a Kormány jelenlegi előterjesztésében sokkal kevesebbet jelentett a jövőbeni, a szabad választásokon megválasztandó polgármesterek számára.
Ugyanilyen éles vita bontakozott ki a 4. § tekintetében. Pontosabban nem is a képviselők között bontakozott ki éles vita, hanem az összeférhetetlenségi szabályok körül. Mint azt már Böröcz István is elmondotta, a bizottság abba a helyzetbe került, hogy minden egyes pont elhagyására született javaslat, mégpedig a legkülönbözőbb pártok képviselői közül. A kormánypárti képviselők is szép számmal tettek javaslatot arra, hogy mely pontokat hagyjuk el. Ugyanis ezek az összeférhetetlenségi javaslatok is – megítélésünk szerint – pontosan annak állják útját, hogy azok az emberek, akik ma hitelesnek számítanak egy adott településen, feladják az egzisztenciájukat és elinduljanak ezen a teljesen bizonytalan politikai pályán, amit pillanatnyilag a polgármesteri jelöltség jelent.
Nagyon kis szavazatarány-különbséggel került mégis abba a helyzetbe a törvényjavaslat, hogy a bizottság támogatta. Egy-két szavazatnyi különbség döntött amellett, hogy a teljes 4. §-t nem támogatta az önkormányzati bizottság. Egy-két szavazaton múlott csak, hogy ez a törvényjavaslat nem jutott abba a helyzetbe, hogy egy teljes összeférhetetlenségi szabálykört maga az önkormányzati bizottság elvetésre ítélt volna.
Felmerült bizottsági vita során az is, hogy az összeférhetetlenségnek ez a fajta megközelítése, amit a törvényjavaslat tartalmaz, mivel egyfajta taxációt sorol, és mint taxáció, nem alkalmas a tényleges probléma megoldására. Koncepcionálisan másfajta megközelítés lenne szükséges az összeférhetetlenségre, de ennek átgondolására – pontosan azért, mert végül is javaslatunkat arra, hogy ezt a törvényjavaslatot dolgozzák át, nem fogadták el – nem kerülhe-tett sor.
A vita során a következő problémát az okozta, hogy a polgármester a 13. havi juttatásra mindenféle feltételrendszer nélkül, a jelenlegi javaslat szerint, jogosult. Jogosult akkor is, ha egész évben nem dolgozott valamilyen okból, beteg volt, vagy egyéb olyan körülmények álltak fenn, ami miatt egyébként nem járna neki a 13. havi illetmény. Nincs meg ebben a jogszabályban a feltételrendszer. Nem akarom tovább sorolni, hiszen minden egyes szakasznál kiderül, hogy nem kellően átgondolt, nem kellően kidolgozott feltételrendszer alapján állt össze ez a törvényjavaslat. Annyit azonban még szeretnék elmondani, hogy a Kormány maga is észlelte a pontatlanságokat, s ezért két helyen is arra kérte fel a bizottságot, hogy a Kormány által észlelt pontatlanságokat a bizottság bizottsági módosító indítványként terjessze elő, és így kerüljenek bele a törvényjavaslatba. Az egyik, amelyet Böröcz István ismertetett, ez a társadalmi megbízatású polgármesterekkel kapcsolatos kérdés, hogy a munkaviszonyuk meddig terjedjen. A másik a zárórendelkezések közé épül be. Nem helyezi hatályon kívül, hiszen a Kormány nem gondolta végig, hogy ha most hatályon kívül helyezi azt a jogszabályt, amelyik a 16. §-ra vonatkozik, akkor egy joghézag keletkezik, akkor olyan helyzetbe kerülnek a jelenlegi tanácsi tisztségviselők, hogy annak a helyzetnek az előidézése nemkívánatos cél.
Ezek a körülmények – meglátásunk szerint – mind azt mutatják, hogy ez a törvényjavaslat, annak ellenére, hogy nagyon fontos lenne a mielőbbi megalkotása, ebben a formában mégis átgondolatlan és alkalmatlan a tárgyalásra. Ezzel kapcsolatosan ügyrendi javaslatot szeretnék előterjeszteni: szeretném kérni az Elnök Urat, hogy a mai napon ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját ne zárja le. A Házrend szerint a sürgősséggel beadott törvényjavaslatok tárgyalására a következő ülésnapon kerülhet sor. Megértjük, hogy az általános vitára a mai napon sor kerül, viszont fontos ennek a vitának a lefolytatása, de kérjük, ennek figyelembevételével az általános vita lezárására csak a következő ülésnapon kerüljön sor, hogy átgondolás után még további módosító indítványokat lehessen beterjeszteni.
Ezek után szeretném a saját módosító indítványommal kapcsolatos hozzászólásomat elmondani. Amióta képviselőként részt vehetek a tisztelt Ház törvényhozó munkájában, gyakran döbbenten észlelem, hogy milyen hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ez a Parlament a civil társadalom lázadásának köszönheti létét. Bizalmatlanok vagyunk, mintha azt hinnénk, hogy ha megválasztattunk, attól még ki is választódtunk. Pedig tudnunk kellene, hogy ez a bizalmatlanság velünk szemben is bizalmatlanságot szül, s azok a korlátok, amiket mi bizalmatlanságból állítottunk fel, nem ezek betartására, hanem éppen ezek megkerülésére ösztönöznek.
A most tárgyalt törvényjavaslat, amely pedig már a szabad választásokon megválasztandó polgármesterekre vonatkozik, néhány rendelkezésében ugyanezt a bizalmatlanságot tükrözi. A javaslat e bizalmatlanságból fakadó korlátokat állít, amikor a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi okok közé gazdasági és politikai összeférhetetlenséget is beépít.
Gazdasági összeférhetetlenségként definiálja, hogy a polgármester nem lehet tagja, részvényese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetőleg az önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagként, részvényesként vesz részt. Az indokolás szerint a javaslattevő ezzel a szabállyal a gazdasági összefonódást kívánja megakadályozni, eleve feltételezve, hogy a polgármesterek hivatali információikkal visszaélve zsíros üzleteket fognak maguknak megkaparintani vagy ezeken keresztül inkorrekt befolyást gyakorolni. Biztosan merem állítani, hogy a megválasztásra kerülő polgármesterek túlnyomó többségét ez a feltételezés mélyen és igaztalanul sérti. Bizonyosan állítom azt is, hogy ezt az elenyésző százalékot, melynek mentalitásába az előbb feltételezett veszély belefér, ez az összeférhetetlenségi szabály semmiben nem akadályozza. Valószínűleg minden – ez utóbbi kategóriába tartozó – polgármesternek lesz anyósa vagy jó cimborája, talán éppen a szomszéd falu polgármestere, akire az összeférhetetlenség nem vonatkozik, s aki szívesen eljátssza az üzleti néger szerepét. Nemcsak elvi, hanem gyakorlati oldalról sem tartom ezen összeférhetetlenségi szabályt alkalmazhatónak. Gondoljunk például arra, hogy a közelmúltban sok tanácsi alapítású kereskedelmi vállalat részvénytársasággá alakult át, és más vállalatok is. A jövendőbeli polgármester pedig ezen összeférhetetlenségi szabályról mit sem sejtve befektetésként vett néhány részvényt. Az átalakuláskor az önkormányzat is részvényekhez jutott a belterületi földek értékéig például. Fennáll az összeférhetetlenség, s ilyenkor mi a helyzet? Vajon kötelezheti-e a képviselő-testület a polgármestert, hogy akár árfolyamveszteséggel is, de részvényeit értékesítse, vagy pedig a képviselőtestület lesz köteles magához vállalni a polgármester részvényeit, vagy mi történik?
Vegyünk egy másik példát: ha az önkormányzat valamelyik gazdálkodó szervének adott esetben felesleges pénzeszköze lesz és úgy dönt, hogy ezzel a pénzzel kimegy a tőzsdére, és részvényt vásárol, akkor köteles lesz-e előtte tájékozódni a polgármesternél, hogy a polgármesternek milyen típusú részvényei vannak. Ha a polgármesternek éppen olyan típusú részvényei vannak, amit maga a gazdálkodó szervezet is meg óhajtana vásárolni, mert egy jó befektetés, akkor ki köteles a nagyobb önmegtartóztatásra: a polgármester, vagy az önkormányzat gazdálkodó szervezete? Ennyit az első összeférhetetlenségi okról.
A másik összeférhetetlenségi ok a politikai összefonódást kívánja megakadályozni, amikor kimondja, hogy a polgármester pártbeli tisztséget nem viselhet, polgármesteri tevékenysége körében a párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. A javaslattevő szándéka meglehetősen furcsa, hiszen a politikai hovatartozás várhatóan jó néhány polgármester megválasztásában meghatározó lesz. A magam részéről nagyon remélem, hogy a jövőben olyan országunk lesz, amelynek önkormányzatai nyíltan vállalják, vállalhatják, hogy az ő polgármesterük bizony szabad demokrata, fideszes, szocialista párti, (Zaj a jobboldalon) vagy sorolhatnám akár a kormánypártokat, akár a Parlamenten kívüli pártokat is.
Ha ezt az önkormányzatok vállalják, miért ne viselhetne tisztséget pártjában, és miért ne mondhatna beszédet, mondjuk október 23-án pártja nevében. Miért éppen a polgármester nem?
A miniszter urak és a miniszterelnök úr tisztségével nem összeférhetetlen a párttisztség? Mit jelent az a kitétel, hogy a párt érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenység? A magam részéről én ezt nem tudom megállapítani. Mi, itt a Parlamentben, hallottunk már miniszteri bársonyszékből pártprogramot. Rutintalanságnak tudtuk be, ennek könyveltük el. Hisszük, hogy lassan mindenki beletanul a kettős szereposztásba, a többes szereposztásba is. Higgyünk tehát legalább annyira, mint magunkban, a jövendő polgármestereiben is. Nem kell, hogy megvédjük településeinket az önkormányzataiktól, az önkormányzatokat a képviselő-testületektől, a képviselő-testületeket a polgármesterektől, és a polgármestereket saját maguktól. Meg fogják ők tudni védeni magukat.
Persze, ehhez időben meghozott és jó törvények kellenek, nem olyanok, mint az előttünk fekvő törvényjavaslat, amelyik csaknem a választási kampány kellős közepén állít a jelöltnek olyan új kritériumokat, amelyeknek ismeretében talán a jelölést el sem fogadja. (Ellenzéki taps.)
