MÉCS IMRE (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Rendkívül jelentős ez az aprónak tűnő törvény, amin itt dolgozunk – ahogy ezt Szokolay képviselőtársam és Kóródi Mária is elmondták. Ezt a saját közvetlen tapasztalataim is alátámasztják. Most a rövid vakációban Szigligeten a házamban voltunk; a környező falvakba elmentem, és azt tapasztaltam, hogy egyszerűen nem lehet polgármesterjelölteket találni. Nagyon nagy probléma ez.
Tehát ha mi nem teszünk meg mindent ezzel a törvénnyel, hogy vonzóvá tegyük vagy legalább elfogadhatóvá vagy tűrhetővé a jövendő polgármestereknek a jogállását, akkor egész egyszerűen nem fog végbemenni teljes egészében a rendszerváltás.
Ugyanis ha elolvasom a törvény 4. §-ának (1) bekezdését, ez negatív formában pontosan a mai tanácselnökökre illik. Őket preferálja. Ki az, aki nem tagja mai pártoknak, nem párt vezetője? Ki az, akinek nincs másik állása? Ki az, aki nem tagja felügyelő bizottságnak? És így tovább. Ez a mai tanácselnököket preferálja. Ugyanakkor azokat a hiteles, hozzáértő, hatékony embereket, akiket meg szeretnénk nyerni arra, hogy polgármesterek legyenek, azok nem vállalkoznak, nem jelentkeznek.
A másik kérdés: teljes mértékben egyetértek Trombitás kollégámnak és Kóródi Máriának azzal az észrevételével, hogy nem lehet kizárni a pártban tisztséget viselőket, hiszen ők a legtöbbször egy-egy vidéken karakterisztikus emberek. Miért legyen egy álságos lemondásuk a pártvezetői funkcióról, amikor a nyugati államokban teljesen megszokott az, hogy pártvezető egyúttal közigazgatási vezető. Hadd hivatkozzam csak Ausztriában a Szabadság Párt vezetőjére, aki tartományi főnök is egyúttal. Ez teljesen természetes dolog. Nem értem, hogy hogy kerülhetett be, és a Kormány hogyan rakta be ezt a pontot.
Az összeférhetetlenségi paragrafus helyett egy általánosabb fogalmazást szeretnék. Valami olyasmit, ami azt akadályozza meg, hogy valaki visszaélve a hatalmával, befolyást gyakoroljon. Ez sokkal nehezebb, finomabb dolog, és rá kell bízni a képviselő-testületre annak a megítélését, hogy fennáll-e ez vagy nem.
Hadd mondjak az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az alkotmányügyi bizottsághoz címezve egy megjegyzést, hogy nem először fordul elő, hogy az engedélyezett munkavégzések közül az iparjogvédelmet kihagyják. Így volt a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek a kérdésében. Ez egy nagyon nagy jogi terület. Nemcsak mérnököket, technikusokat és munkásokat érint, érinthet iparművészeket vagy más alkotókat is. És úgy gondolom, ha már így felsorolás történik, akkor a szerzői jog mellett az iparjogot is fel kellene tünteni.
Azt is szeretném elmondani a beszélgetések alapján, amit a meggyőzni kívánt polgármesterjelöltekkel végeztünk, hogy nevetségesen alacsony összegeket ajánl meg a törvény a feladatukat társadalmi munkában ellátók számára. Nagyon egyszerű kiszámítani, hogy ez háromezer forinttól tizenötezer-valamennyi forintig terjed. Tehát gondoljuk meg! Egy jólmenő állatorvost, egy iskolaigazgatót, egy gépésztechnikust, egy kisiparost rávenni arra, hogy ideje nagy részét közügyekkel töltse el, és akkor adunk vagy adatunk neki a képviselő-testülettel háromezer vagy ötezer forintot, ez egyszerűen nevetséges.
Ugyancsak nevetségesnek tartom azt a kicsinyeskedést, ami régi, feudális berögzöttségből adódik: a miniszteri fizetés 80 százalékában állapítjuk meg a polgármester vagy főpolgármester fizetésének a felső határát. Budapest főpolgármesteri funkciójának ellátása – elnézést, miniszter urak – fölér és meg is haladhatja adott esetben egy-egy tárca munkáját, feladatát, felelősségét. Úgy gondolom, nem kellene ilyen korlátot szabni. Vagy pedig, ha már ragaszkodunk hozzá, akkor a miniszteri fizetés legyen a felső korlát, és ne adjunk külön korlátot a társadalmi munkában ellátók számára. Bízzuk az önkormányzatokra, hogy ki tudják-e gazdálkodni azt a pénzt, megéri-e nekik annak a polgármesternek vagy főpolgármesternek a fizetése.
Teljesen egyetértek Kóródi Máriával abban, hogy ez nagyon fontos kérdés, ennek következtében ne zárjuk le még a vitát, várjuk meg a hétfői napot. Még érnek a gondolatok ezen a hétvégén, és megtaláljuk a helyes megoldásokat. Mert úgy érzem, nem lenne olyan a törvényünk, még a módosítási javaslatok elfogadásával sem, Ugrin Emese javaslatával sem – amivel szintén egyetértek –, sőt még Vastagh Pál javaslatának az első részével is egyetértek. Fontos dolog, hogy vagyonnyilatkozatot kérjünk a polgármesterektől, ami valóban a tisztesség megőrzésének és ellenőrzésének hatékony eszköze a nyugati országokban.
Ezzel együtt egy olyan áttekinthető, világos és vonzó törvényt kell most, még a választási kampány elején, a jövő héten letennünk a nép asztalára, amelynek alapján a tisztességes, a hiteles, a hatékony és a hozzáértő emberek elvállalják a polgármesteri funkciót.
Köszönöm szépen. (Taps.)
