SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP)
SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP)
SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem nagyon rövid lenni annak érdekében, hogyha lehet, még ma zárjuk le ezt a vitát, mert én is ezt tartanám helyesnek. Véleményem szerint ugyanis ez a törvényjavaslat nagyon szükséges ahhoz, hogy a jelöltek, a polgármester-jelöltek a jelölések időpontjában tudják, hogy mit és hogyan vállalnak, mire vállalkoznak.
Jó-e ez a törvényjavaslat, vagy nem? Ez a törvényjavaslat megítélésem szerint és a kormánypárt megítélése szerint jó. Nem tökéletes, az biztos, mert hiszen minden törvényjavaslatnál lehet jobbat és tökéletesebbet alkotni; de jó ez a törvényjavaslat azért is, mert az ellenzék ellenzi. Ugyanis az elmúlt törvényjavaslatok jó részét az ellenzék különböző javaslatokkal le akarta söpörni a Parlament napirendjéről, és azután bebizonyosodott, hogy a módosító javaslatokkal, azokat felhasználva 10-15 százalékos arányban, az ellenzék is elismerte, hogy a törvényjavaslat jó.
Ugyanez a véleményem erről a törvényjavaslatról is, tehát bizonyos módosításokkal ez a törvényjavaslat is jó.
Ami a legkifogásoltabb pont ebben a törvényjavaslatban, erről már többi képviselőtársaim is szóltak, nem akarom ezt részletezni, az az összeférhetetlenség kérdése.
Ez az összeférhetetlenség kérdése a legátmenetibb ebben a törvényben, de átmeneti azért is, mert ez az ország is egy átmeneti időszakban van. Azt, hogy a privatizáció, a magánszektor kialakítása és az ország gazdasági átalakulása mit fog hozni, és hova fog fejlődni négy év múlva, nem lehet most látni, csak megsejteni előre, esetleg megjósolni lehet. Ez a törvényjavaslat körülbelül arra készült fel, hogy az előre várható eseményeket, az összeférhetetlenségi okokat megállapítsa. Ha majd kiderül – és az nem szégyen –, hogy nem így alakult a dolog, és a törvényjavaslatot módosítani kell, akkor igenis, az Országgyűlésnek lesz és kell is hogy legyen annyi bátorsága, hogy akkor ezeknek a törvényjavaslatoknak utánajárjon, és ezeket módosítsa.
Én ahhoz nem tudok hozzászólni, amit Hack Péter képviselőtársam felvetett, mert nem vagyok alkotmányjogász, és alkotmányjogilag nem tudom, hogyan alakul ez majd; ezt döntsék el majd a kormányzópártok alkotmányjogászai és az ellenzék alkotmányjogászai. De azért azt furcsának tartom, hogy minden egyes törvényjavaslatnál az ellenzék a kétharmados többségre hivatkozva, ehhez kötve akadályozza a kormánypárt működőképességét és a kormányzás gyors lebonyolítását.
A törvényjavaslat ugyan általános, és a részletekbe nem illik belemenni, de talán megbocsátják ezt nekem, hiszen az előttem felszólalók is belementek a részletekbe, mivel annyira összefügg az általános és részletes vita. Én csak egyetlenegy kérdésre szeretnék kitérni, amit Kóródi Mária is említett, ez pedig a 13. havi fizetése a polgármestereknek; hogy megilleti-e ez, és mikor illeti meg.
A bizottság ezt a témát megvitatta, és többségében úgy foglalt állást, hogy igenis illesse meg a polgármestert a 13. havi fizetés, még akkor is, ha beteg, vagy ha esetleg nem jól dolgozott. Mert ha nem jól dolgozott, és az önkormányzatnak esetleg kifogása merül fel ellene, akkor a testületnek jogában áll fegyelmileg és más módon felelősségre vonni, és jogában áll megtiltani a 13. havi fizetése kiadását is, és más pénzügyi korlátokat is vele szemben állítani. De igenis, legyen 13. havi fizetés azért is, mert az önkormányzati bizottságnak az a véleménye, hogy egyszer el kell kezdeni, precedenst kell teremteni, hiszen Nyugat-Európában 13. havi fizetések általában mindenütt előfordulnak, és ha egyszer a magyar törvényhozásnak erre lehetősége van, akkor most ezt itt vezesse be, és teremtsen precedenst esetleg a jövendő magyar gyakorlata számára is.
Még egy kérdést szeretnék érinteni, ez pedig az, hogy miért maradt ki a jutalom kérdése. Ugyanis az volt az önkormányzati bizottságnak a véleménye, hogy a jutalom fogalma – bármennyire is feltételezzük mindenkiről a becsületességet – bizonyos korrupciókra, hátsó összefonódásokra adhat lehetőséget, és ezért a jutalmat el kell törölni. Úgy kell megfizetni a polgármestert és minden olyan közszereplést vállaló, a közért tevő embert, hogy az tudja, hogy azért a fizetésért, amiért ezt elvállalta, viszonylagos jólétet és egzisztenciát kap cserébe. Hogy ez 80 százaléka lesz a miniszterek fizetésének, vagy 110 százaléka, ezen lehet vitatkozni, de igenis, ebben is precedenst kell teremteni, hogy a közéleti személyiségek mindenkor vállalják a többletmunkát azért a pénzért, amit kapnak, és az a pénz olyan megfelelő összeg legyen, amely saját egzisztenciájukat a jövőben maguknak és családjuknak biztosítani tudja.
Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
