MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúttal nem leszek olyan nagyvonalú, mint bizottsági alelnökként, és a szólási jogommal élni kívánok.
Az előzetes feszültség elkerülése érdekében előrebocsátom, hogy nem előadóként szólok, elkerülve a tegnapihoz hasonló vitát.
Az 50. §-ához kívánok hozzászólni a választójogi törvénytervezetnek, amely. a nevem alatt 357/4-es számon előterjesztett szabad demokrata álláspont ehhez fűződik. Az eredeti törvényjavaslat kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit mi sem minősíti jobban, mint az, hogy az ezeket tartalmazó fejezet teljes egészében elhagyásra került, s ahelyett egy új fejezet került be a mostani törvényjavaslatba.
Örvendetes, hogy megváltozott a koncepció, és az eredeti eszmei választókerületi rendszerről a listás rendszerre történt áttérés. Túl ezen, a Szabad Demokraták Szövetségének indítványára, két rendkívül jelentős kedvezmény került be a törvényjavaslatba.
Az egyik egy bizonyos, mögöttes kétharmados szabály, amely azt jelenti, ha az adott kisebbségi lista vagy jelölt nem szerez megfelelő szavazatot mandátum elnyerésére, akkor meg kell keresni; az arra a mandátumra leadott szavazatok számát össze kell adni, amelynél a legkevesebb szavazattal mandátumhoz lehetett jutni, s ennek meg kell állapítani a kétharmadát, az a kisebbségi lista vagy jelölt, aki ezt eléri, hozzájut pótlólag egy mandátumhoz.
Egy másik kedvezményt jelent, hogy a listaállítás joga jelentősen megkönnyebbedett a kisebbségek számára. Nevezetesen: kisebbségenként automatikusan felkerülnek egy úgynevezett kisebbségi listása az egyéni választókerületek kisebbségi jelöltjei, mégpedig függetlenül attól, hogy szervezet jelölte-e őket, vagy független. Magyarán: a listára kerülés egyetlen feltétele, hogy a jelölt valamelyik egyéni választókerületben hozzájusson ahhoz a bizonyos egy százalékos nagyságrendű ajánláshoz.
Mindez azonban csak az indítványunk egyik része volt, nevezetesen, hogy hogyan lehet listát állítani. A másik része, amely a jelöltek sorrendjének meghatározására vonatkozik, mármint hogy miként kerülnek a listán feltüntetésre, valamint arra, hogy a listáról hogy lehet mandátumhoz jutni, az erre vonatkozó koncepciónk nem került be a javaslatba. Márpedig enélkül ez az egész rendszer nem dolgozik, ez az egész rendszer nem érvényesül, ezért kicsit torzszülöttnek is tekinthető.
Pedig ez a legfontosabb kérdés; egyrészt azért, mert a kisebbségek státuszából következik, hogy lehetőleg minél kevesebb listát kell indítani, az a legjobb, ha egyet indítanak, mert különben úgy szóródnak szét a szavazatok, hogy esetleg nem jut egyetlen egy jelölt sem be több listáról.
Másrészt pedig, ha kevés, illetve egy listát indítanak, az a probléma merül fel, hogy eltérő politikai nézetek ütköznek azonos kisebbségeken belül, ilyen módon rendkívül fontos, hogy milyen sorrendben kerülnek fel a listára.
Ezért álláspontom szerint nem fogadható el a javaslatnak az a része, hogy erről nem beszél külön, ezért az általános rendelkezések vonatkoznak rá, nevezetesen, hogy a bejelentés sorrendjében lehet a listáról mandátumhoz jutni. Éppen ezért terjesztettük elő ezt a módosító indítványt, amely egy szabad listát vezet be a kisebbségeknél, ami azt jelenti, hogy úgy lehet a listára savazni, hogy az azon szereplő jelöltek egyikére lehet leadni a szavazatot, és miután megállapításra kerül az, hogy a lista hány mandátumot kap, akkor ezeket a mandátumokat az azon belüli jelöltekre leadottak között osztják szét.
Ez maradt ki tulajdonképpen a kompromisszumos javaslatból, és azért terjesztettem elő módosító indítványt, hogy ez bekerüljön. Ezt bonyolultnak nevezve elutasította az alkotmányügyi bizottság. Az emberi jogi bizottság ezt támogatta, az önkormányzati bizottság viszont egy új javaslatot dolgozott ki, amely erre a? elvre helyezkedve úgy kívánja kiosztani a mandátumokat - amelyek egy kisebbségi listára esnek -, hogy megnézi, hogy azok a jelöltek hogy szerepeltek az egyéni választókerületben, és az ott elért szavazataik nagyságrendje az, ami meghatározza ezeknek a mandátumoknak a sorsát.
Én pontosan azért, hogy ez a differenciáltság megjelenhessen, visszavonom azt az indítványt, amelyet előterjesztettem - mindjárt megmondom - a 357/4-es szám alatt, és támogatom az önkormányzati bizottság módosító indítványát, mert ez is egy ilyen differenciált elvet valósít meg. Én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt szavazzák meg, hogy ne kényszerítsék a kisebbségeket minél több lista indítására, és ezzel arra, hogyne jussanak hozzá egy mandátumhoz se. Hanem érvényesülhessen a kisebbségeken belül a politikai tagoltság, mert ily módon a lista összefogja a kisebbségi szavazatokat, és mégis megjelenhet ezen belül a politikai tagoltság.
Zárásként azért azt szeretném elmondani, hogy ugyanakkor nem feledhető, hogy a képviselőválasztás önmagában a kisebbségi érdekérvényesítés problematikáját nem oldja meg, pusztán begörbíti a képviselőtestületbe. Ugyanis a kisebbségi képviselők ott a számok törvénye szerint leszavazhatók. Éppen ezért a szabad demokraták a jövőbeli fejlődésben a kívánt tendenciát abban jelölik meg, hogy a kisebbségek funkcionális önkormányzatokat vagy autonómiát hozhassanak létre, amelyekben az érdekeiket érvényesítő kérdésekben a szószólóik útján kifogásolási vagy valamiféle egyetértési joggal kerülhetnek alkuhelyzetbe, és érhetnek el minél jobb kompromisszumot.
Ezért rendkívül jelentős sikernek tartjuk a tegnapi alkotmánymódosításban az erre vonatkozó bekezdést, amely becikkelyezést nyert, hogy létrehozhatnak önkormányzatokat. Éppen ezért ez megnyithatja egy újfajta kisebbségvédelmi politika fejlődése előtt az utat. (Mozgás és zaj.)
Elnézésüket kérem, hogy túlléptem az időt. Tegnap többször is viszonválasszal élhettem volna Baka Andrásnak. Én nem kívánok két percet igénybe venni csak egyetlen gondolatot szeretnék a tegnapi felszólalásához hozzáfűzni. Ő hosszan bizonygatta, hogy ő - tudniillik Baka András - önkormányzatbarát, és azt hozta fel példaként, hogy igenis el tud képzelni kisebbségi önkormányzatot akkor, ha egy adott településen belül a kisebbség többségben van, és ezért az önkormányzati választásokon megválasztják a képviselőiket, és többségbe kerülnek a képviselő-testületben is.
Itt az a probléma, hogy ezzel szemben az én álláspontom szerint ez nem kisebbségi önkormányzat, hanem települési önkormányzat, amely teljesen más jogokkal rendelkezik.
