PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor megismertem ezt a tervezetet, amely a vármegyéket regionális központokba sorolja, gondoltam, hogy ezzel a kérdéssel érdemes foglalkozni. Körülbelül azon a nyomvonalon indulok el, ahogy azt Varga János demokrata fórumos képviselőtársam elmondta, de más aspektusból.
Mindig tisztelője voltam az értékes magyar történelmi hagyományoknak. Ez indít engem arra, hogy elmondjam véleményemet. István király a lázadó vezérek felett aratott győzelmek után, 1000-ben koronáztatta meg magát. A lázadó vezérek legyőzése után azonban a törzsi ellenállás megszűnt, a törzsek és a nemzetségek szétszóródtak. Emiatt találunk az ország legkülönbözőbb részein egykori törzsneveket - Gyarmat, Jenő, Kara, Tarján stb. - idéző helyneveket.
Ezek után István király - akik esetleg nem ismernék a történelmet, hallják meg! - vérségi egységek helyett területi alapon szervezte meg az államot. Ennek érdekében létrehozta az úgynevezett királyi vármegyéket A megyerendszert István király szláv közvetítéssel vette át Nagy Károly örökségétől. Maga a "megye" szó is szláv, határt jelent, vagyis a megye központjában álló várhatárt, uradalmi körzetet jelent A megyenevek egy része szláv - például Nógrád, Csongrád stb. -, más része magyar eredetű, például Szolnok, Csanád, Szabolcs stb. a megye első ispánjának a nevét viseli.
A megyerendszer már István korában átfogta az ország sűrűbben lakott területeit. Egy-egy megye nemcsak a túlsúlyban levő királyi birtokokat, hanem a területen levő egyházi és világi nagybirtokokat és a szabadok szállásbirtokait is magába foglalta. A megye élén álló ispán - comes -- közigazgatási hatásköre bizonyos mértékben a magánbirtokra is kiterjedt. A megye királyi birtokai részben a királyi udvar, részben a királyi várkatonaság eltartására szolgáltak.
