BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság titkára:
BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság titkára:
BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság titkára: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A házbizottság számomra semmiféle időkorlátot nem írt elő, ennek ellenére megpróbálom távirati stílusban összefoglalni azt a vitát, amely a költségvetési bizottságban lezajlott. Tematikus sorrendben megyek, hogy melyek voltak azok a csomópontok, amelyek körül a vita kibontakozott.
Az első felvetés az volt, hogy a költségvetés hiányát a kormány miért nem az adófilozófia váltásával oldja meg. Mindannyian tökéletesen egyetértünk azzal az elképzeléssel, hogy a kevés forintból sokat elvevő adófilozófián változtatni kell. Sok forintot kell engednünk képződni és abból keveset elvenni. Ez mindenki számára sokkal hasznosabb. Ne felejtsük azonban el, hogy az átmenet időszakában törvényszerűen adócsökkenés következik be, hiszen az adóalap-növekedés sokkal hosszabb időt vesz igénybe. Mindezek alapján a bizottság ezt az elképzelést nem tudta elfogadni.
Vita alakult ki akörül, hogy miért csökkentette a Kormány a mezőgazdasági támogatást. A pénzügyminiszter úr a bizottsági ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy támogatáscsökkenés abszolút értékben nem következik be. Arról van ugyanis szó, hogy az exportárfolyam leértékeléséből és a volumen növekedéséből fakadóan nagyobb lett az adólevetítési alap, amelyre különböző százalékkulccsal határozták meg a támogatás mértékét, és e miatt a megnövekedett alap miatt növekednék bruttó értékben a támogatás összege. Ezt a bruttó növekedést vetette el a Kormány a jelen pillanatban, illetve javasolja elvetni. Az erre az évre előirányzott támogatási összeg tehát megmarad a mezőgazdasági vállalatoknál.
A plenáris ülésen is szóba került, hogy a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium kiadásait miért nem csökkentette a Kormány. Nem értek a honvédelemhez, a katonapolitikához, az azonban minden újságolvasó előtt egyértelmű, hogy doktrinaváltás következett be Magyarországon. A magyar hadsereg a jelen pillanatban még mindig támadó fegyverzetekkel rendelkezik. Hazánk nem kíván ilyen fegyverzetet karbantartani, illetve fenntartani. A hadsereget védelmi jellegű erővé kell átalakítani.
Ez az átalakítás önmagában is pénzigényes. Ugyanakkor a Kormányzat – nagyon helyesen, nagyon jogosan – radikálisan csökkentette a honvédelmi kiadásokat. Már akkor több közgazdász figyelmeztetett arra, hogy ez gazdasági összeomláshoz, kaoszhoz vezethet, hiszen ismerjük azokat a vállalatokat, amelyek hadiipari célokra is termelnek. A radikális csökkentés nagyon nagy munkanélküliséget okozna. Éppen ezért nem célszerű a jelen pillanatban a védelmi kiadások csökkentése.
Az, hogy milyen a közbiztonság, mindenki előtt ismert. Ma Magyarországon ez az egyik legnagyobb probléma. Szükségszerű a Belügyminisztérium, illetve a rendőrség korszerűsítése. Ha csökkentjük a kereteket, akkor ezt természetesen úgy is meg lehet oldani, hogy a régi, elavult Ladákat vadonatúj négyütemű Trabantokra cseréljük ki, de nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás.
Végül pedig az infláció mennyiségéről volt vita a bizottsági ülésen. Az előterjesztésben szerepelt, hogy ez 1,7%-ot jelent. A továbbiakban erre az évre vonatkozóan, éves szinten, a kormány számítása szerint ez 4%-ot, ellenzéki számítások szerint 6%-ot jelent. Ebben én nem tudok igazságot tenni. Nem is feladatom.
Tisztelt Ház! Végül összefüggően hadd állapítsam meg, hogy a Kormány előterjesztése rossz. Ez teljesen egyértelműen bebizonyosodott a bizottsági ülésen. Bebizonyosodott akkor, amikor az ellenzék igen jól ismert szakértője a Kormányt teljes szakszerűtlenséggel vádolta azért, mert felemelte a benzin árát. Az ellenzék másik, nem kevésbé ismert és neves szakértője a Kormány dilettantizmusának tulajdonította, hogy nem emelte fel 50%-kal a benzin árát. Természetesen rossz az előterjesztés, hiszen neves szakértőnk az előterjesztés egyetlenegy pozitív vonásának azt tulajdonította, hogy nem nyúlt hozzá a lakáskérdéshez, hiszen az annyira komplex, annyira összetett, hogy azt fél éven belül nem lehet megoldani. Ugyancsak nagynevű közgazdász kollégánk megint csak teljes felháborodással reagált arra a tényre, hogy a Kormány nem nyúlt hozzá a lakáskérdéshez.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy ha az ellenzék képviselői tökéletesen egyetértenek abban, hogy ez az előterjesztés rossz, de hogy miért rossz, és miben, arra egymásnak teljesen ellentmondó tényeket sorolnak fel, akkor ez több mint bíztató jel a Kormánypárt tagjai számára. (Taps.)
Mindezeknek és a most fel nem sorolandó szakmai érveknek az alapján a költségvetési bizottság többségi döntéssel úgy határozott, hogy a kormány előterjesztését elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. (Taps.)
