LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elfogadhatatlan a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek árkiegészítésének kétmilliárd forintos csökkentése. Az előterjesztett indokolás pedig – remélem nem szándékosan – félrevezető, hiszen itt nem csupán egy 1991-re tervezett intézkedés előrehozásáról van szó, hanem a kedvezőtlenek gazdálkodásába való durva beavatkozásról, amely sok száz település – elsősorban kistelepülés – ellehetetlenülését eredményezi, sok ezer szövetkezeti paraszt megélhetését, és mindannyiunk jövő évi kenyerét veszélyezteti.
Én nem mondom – s nem is gondolom, mint az egyik, előttem felszólaló képviselőtársam –, hogy a szövetkezetek egy jelentős hányadának térdre kényszerítését célozza, bár ehhez is fűződhetnek érdekek itt a Házban is.
Tisztelt Országgyűlés! Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemekről van szó, olyanokról, amelyek az átlagosnál alacsonyabb termőképességű talajokon, magyarul rosszabb földeken gazdálkodnak, nem pedig olyanokról, akik rosszul gazdálkodnak.
A voluntarista gazdaságpolitika igényt tartott az ezeken a területeken megtermelhető terményekre is. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek árkiegészítése biztosította az átlagosnál gyengébb termőképességű talajokon gazdálkodó üzemek dolgozóinak a megélhetését, gyenge termőterületek művelésében tartását, megakadályozta a falvak elnéptelenedését azzal, hogy ha drágán is, de lehetőséget kaptak önálló gazdálkodásra, élelmiszertermelésre. Lehetővé tette a mezőgazdasági felvásárlási árak az élelmiszerárak alacsony szinten tartását, és ezzel együtt a jól működő gazdaságok jövedelmének elvonását is.
Ennek az árkiegészítési rendszernek a hiányossága nevezetesen leginkább az, hogy olyan struktúra kialakítására, olyan termelési szerkezet fenntartására ösztönöz, amely piaci körülmények között nem, hanem csupán a támogatási rendszerrel tartható fenn, tehát e hiányosságokat felismerte az előző Parlament is, és az idei terv jóváhagyásakor megkezdte ennek a támogatási rendszernek a lebontását.
Erről van itt szó, tisztelt képviselőtársaim. Az előterjesztésben is szereplő 0,71 százados mérték valójában azt jelenti, hogy az 1989-es évinek csupán 71 százalékát támogatták, tehát 29 százalékkal csökkent az árkiegészítés mértéke és aránya.
Dr. Szabó Iván képviselőtársammal és az MDF-fel ellentétben azt állítom, hogy ennél nagyobb mértékű csökkentés nem indokolt és nem képzelhető el, mert ezeknek az üzemeknek némi időt kell adni gazdasági szerkezetük átalakítására, mivel a kialakult helyzetről nem tehetnek. Ha ezt az időt nem kapják meg, ha egyik napról a másikra, ráadásul gazdasági év közepén túl, korrigálási lehetőségtől is elzárva, teljesen új, az ország többi gazdaságától meg nem követelt gazdasági környezetbe kényszerítjük őket, súlyos gazdasági kárt okozunk; sok települést, nagyon sok mezőgazdasági dolgozó parasztot nehéz helyzetbe sodrunk.
Ezt az 1991-re megtervezett módosítást akkor, és ne most, elhamarkodottan fogadják el!
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar mezőgazdaság nehéz helyzetét ismerve, a földművelésügyi miniszter úr jelöltként a gazdasági bizottsági meghallgatáson programja részeként fontosnak tartotta a mezőgazdasági termelés biztosítása, folyamatosságának megőrzése érdekében azonnali és jelentős mértékű segítség nyújtását a bajban lévő mezőgazdasági termelőknek. Ez a tervezet ezzel ellentétesen az árkiegészítésen túlmenően az exporttámogatás, az adókedvezmények csökkentésével tovább terheli a gazdaságok már amúgy is szinte üres kasszáját.
Ezért itt kérdezem meg, hogy milyen intézkedéseket tett és tervez a Kormány és Nagy Ferenc József miniszter úr annak érdekében, hogy a termés a lehető legkevesebb veszteséggel tető alá kerüljön, és a jövő évi termés alapjait, a már ma esedékes úgynevezett őszi munkákat mindenhol jó minőségben elvégezzék. Meg kell ezt kérdeznem azért is, mert hónapok óta fokozódik a bizonytalanság a mezőgazdaságban a termelési alapok, a föld sorsának tisztázatlansága miatt; mert egyes ágazatokban eddig a várható termés felére sem tudtak szerződést kötni a termelők; harmadával csökkent ebben az évben a mezőgazdasági beruházások volumene; a karbantartó munkák elvégzésére, műtrágya, jó minőségű vetőmag vásárlására a kívánatosnál kevesebbet költenek. Katasztrofálisan csökken az állatállomány.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról már az előbb is szóltak. Én a reflexiómat szeretném Önök elé terjeszteni. Ezt az előterjesztést röviden a következőkben foglalnám össze.
A vezetőség rájött arra, hogy a műszaki fejlesztés elsődlegesen nem kormányzati feladat. Erről a szerepéről tisztelettel lemond. Az e célra mintegy adóként beszedett és beszedendő összegeket pedig természetesen egyéb célokra megtartja.
A fentiek jól mutatják, hogy a Kormányzat a javaslatokat nem indokolta meg elfogadhatóan. Én azt javaslom, hogy az árkiegészítés csökkentésével és a Központi Műszaki Fejlesztési Alap elvonásával a tisztelt Ház ne értsen egyet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
