BOROS LÁSZLÓ (MSZP)

Teljes szövegű keresés

BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mielőtt mondandómra térnék, szeretném elmondani, hogy a Szocialista Pártnak az önkormányzatokkal kapcsolatban megvan az alátámasztott véleménye, és ez nem az önkormányzati megyét favorizálja.
Én magam is azzal értek egyet, hogy a társulásos megye lenne a legmegfelelőbb; azonban óvatos duhaj lévén, végiggondolva azt, hogy a szavazás során mégiscsak előfordulhat, hogy az önkormányzati megye mellett dönt a tisztelt Ház, ezért erre az esetre vonatkozik az én javaslatom.
Az önkormányzati törvényjavaslat VI. fejezete tartalmazza a megyei jogú városok fogalmát, jog- és feladatkörét, két alternatívát kínálva azon városok körére, melyek ide soroltathatnak. Bár a B-változat feltételeinek szűkebb pátriám, Sopron megfelel, úgy gondolom, a kör logikusan tovább bővítendő: ez az általam 240-es számon benyújtott módosító javaslat lényege. Eszerint a lakosságszám előírása nélkül a település önkormányzata kérheti a megyei jogú város státusát, és megkaphatja, ha ennek ellátására képes feltételrendszere adott.
Kedves Képviselőtársaim! Nem titkolva szülővárosom iránti elfogultságomat, fontosnak tartom, hogy néhány mondattal a múlt felidézésével Önök elé tárjam Sopron fejlődését, ígérve, hogy nagyon rövid leszek.
Sopron 1848-ban a szabad királyi városok összes jogával rendelkezett, és hatalmas vagyonát sikeresen átmentette az új, polgári korszakra. A város 1857-ben a Dunántúl legnépesebb városa volt, és nagyvárosi arculatot kapott. Az 1870. évi XLII. törvénycikk rendelkezik a törvényhatósági joggal felruházott vármegyék és városok szervezetéről és hatásköréről. Idézem: "A törvényhatóság saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz, és szabályrendeleteket alkot, azokat saját közegeivel végrehajtja, tisztviselőit választja, az önkormányzati és közigazgatási költségeket megállapítja, és azok fedezéséről gondoskodik, a Kormánnyal közvetlenül érintkezik." Eddig az idézet.
A közigazgatásnak ez a decentralizált önkormányzati formája akkor biztosította volna a lakosság demokráciáját, ha az állami centralizációs politika nem akadályozza. A polgári állam ugyanis a társadalomban jelentkező ellentétek kiéleződésének meggátlása és a szakértelem érvényesítése végett az önkormányzati és demokratikus jogokat korlátozta. A várostól először a bíráskodási jogkört vették el, létrehozták a magyar királyi vármegyei törvényszéket; a városi rendőrséget 1919-ben államosították, a város pénz- és gazdálkodási ügyeinek ellenőrzése 1938-ban a Belügyminisztérium alá rendelt számvevőség hatáskörébe került.
Mindezeket azért tartottam fontosnak elmodani, mert manapság nagy a hajlandóság minden hibát kizárólag az elmúlt 40 év számlájára írni.
Hölgyeim és Uraim! Persze, az elmúlt 40 év is hagyott maradandó nyomokat. Sopront 1949-ben a nem fejleszthető, az úgynevezett mínusz városok közé sorolták. Megszűnt megyeszékhelyként; üzemeit, ősi intézményeit a szomszédos városokban lévő, gyakran nem azonos értékűek és méretűek alá rendelték. Megszűntek a tanítóképzők, a főiskola bánya- és földmérő kara Miskolcra került.
Ez a város 1941-ben Sopron megye központjaként több megyei és országos hatáskörű intézményével közvetlenül a minisztériumok és országos szervek felügyelete alá tartozott. A jövő állami és közigazgatási rendszerében miért ne kapná vissza a régi, méltó helyét? Sopron ismét az ország kapuja, mint régen; ahogy azt Károly Róbert nemcsak tudta, hanem hangsúlyozta is, és kiváltságokkal erősítette. Több mint bűn: vétek lenne, ha a népességszám alapján az ország közepes szintű városai közé sorolnák. Sopronnak teljes szabadságot kell biztosítani: ez nem csupán helyi, hanem országos érdek is. A Kormánynak sem lehet közömbös, hogy az ország kapujában 60 ezer ember miképpen gondolkodik erről.
Tisztelt Ház! Mondandóm elején említettem, hogy Sopron megfelel a B-változat feltételeinek, én mégis egy újabb változatot javaslok elfogadni. Miért teszem ezt? Mert ugyan az eddig elmondottakból világosan kiderült lokálpatriotizmusom; nem vagyok annyira szűk látókörű, hogy ne lássam a probléma országos méretekben feszítő gondját. Orvosi hasonlattal élve, itt a gyógyszeres kezelés már nem segít, itt sebészi beavatkozásra van szükség. Mert ha a lakosság számát illetően nem is, készség és képesség dolgában számos városa van hazánknak, amely a megyei jogú város feladatait vállalná és ellátná. A teljesség igénye, és anélkül, hogy e városokban egyeztetettem volna, hadd soroljak fel néhányat: Nagykanizsa, Pápa, Dunaújváros, Mohács, Baja, Balassagyarmat, Esztergom, és még hosszan sorolhatnám. Úgy vélem, e lehetőség megadásával országszerte olyan régi keletű ellentétek garantált megoldására lelhetünk, amely a lakosság jelentős hányadát hozná az egyenrangúság felemelő érzésének helyzetébe, felszínre hozva mindazt a tetterőt, amely a megyeszékhelyek általi elnyomatás következtében szunnyad e városok lakosságában.
Összefoglalva mondandóm lényegét, azt kérem tehát Önöktől, hogy a módosító javaslatot gondolják végig és fogadják el. Ezzel nem kötnék normatív szabályozáshoz és minimális lakosságszámhoz a közepes méretű városok megyei jogú várossá válását, a helyi önkormányzatokra bíznánk a készség és képesség áttekintését és a lehetőség megadásának kezdeményezését. A kérelem elbírálására persze nincs megbízható receptem, de gondolom, e kérdésben is lehet korrekt, mindenki számára megnyugtató megoldást találni.
Hölgyeim és Uraim! Megyei jogú városi státust kérek Önöktől Sopronnak és a közepes méretű városoknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem