HORN GYULA (MSZP)
HORN GYULA (MSZP)
HORN GYULA (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, teljes mértékben igaza van Kónya Imrének abban, amikor a délelőtt úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati törvénytervezet súlyos – azután, ahogy tovább ragozta –, mondhatni drámai helyzetben van. Természetesen mint ellenzéki képviselő azt is hozzá szeretném ehhez tenni, hogy a helyzetet kiváltó okok teljesen mások – a mi megítélésünk szerint –, mint ahogy Kónya Imre azt megfogalmazta.
Azért azt is aláhúznám, hogy van jó is a törvénytervezetben az önkormányzatokat illetően. Két dolog: az egyik az, hogy egyetértenek mind az ellenzéki, mind a koalíciós pártok, hogy szeptember 30-án helyhatósági választásokat kell tartani, és ezeknek nagy a jelentőségük.
A másik: abban is egyetértünk – jelenlévő pártok –, hogy az önkormányzatok létrehozása egy új fejezetet nyithat Magyarország demokratikus átépítésének folyamatában, a főváros és a vidék kapcsolatában, valamint a helyi településeknek az életében is. Ezekben tehát egyetértünk, és – megítélésem szerint – a kiutat e két, konszenzusra talált kérdés megközelítéséből lehet megfogalmazni.
Mire gondolok konkrétan? Először is arra, hogy létezik – méghozzá a régi Kormány már elkészítette a szakértőivel – egy régi önkormányzati törvény, egy olyan önkormányzati törvénytervezet, amelyet a szakértők kimunkáltak, széleskörűen meg is vitattak, azonban ezt törvénytervezet formájában előterjeszteni idő hiányában nem lehetett, és ezért nem emelkedett törvényerőre, nem került törvénybe iktatásra.
Az előttünk fekvő törvénytervezettel kapcsolatban a következőt szeretném mondani. Azt, hogy a beterjesztett kormány-törvénytervezet helyesen deklarálja a legfontosabb alapelveket. Mindenekelőtt azt – én legalábbis ezt olvasom ki a tervezetből –, hogy biztosítani kell ebben az új önkormányzati törvényben a demokratikus hatalomgyakorlás és az önkormányzatok, helyi hatóságok önálló tevékenységét, valamint a helyi közügyek átfogó igazgatását.
Ezt a törvénytervezet deklaráció, alapelv formájában megfogalmazta. Ugyanakkor az is tény, hogy a törvénytervezet ezeket az alapelveket már kevésbé képes érvényesíteni az egyes szakaszokban konkrét megfogalmazásokban.
Engedtessék meg, hogy három alapvető dologra hívjam fel a figyelmet. Először is arra, hogy talán a törvénytervezet legkomolyabb fogyatékossága – s ezt többen szóvá tették, s ez megítélésem szerint alapvető kérdés –, hogy hiányoznak a települési önkormányzatok működésének alapjaihoz nélkülözhetetlen biztosítékok, illetve ezeknek a megfogalmazásai, a törvénytervezetbe való beépítése. Így mindenképpen rendezésre várnak a leendő önkormányzatok gazdálkodási, tulajdonviszonyi, tulajdonjogi és egyéb kérdései.
Másodszor: a tervezet nem teremti meg a törvényi garanciákat a helyi önkormányzatok önállóságára és a központi hatalom esetleges diktátumának ellensúlyozására vonatkozóan. Sőt – s ez a harmadik elem –, mivel ez a demokratikus igazgatásnak, önigazgatásnak egyik fontos alapokmánya lenne, sajnos hiányzik a törvénytervezetből egy sor olyan döntés, illetve törvény, amely biztosítja az állampolgárok közvetlenebb beleszólási jogait az önigazgatási, önkormányzati testületek működésébe.
Felmerül az is ezzel összefüggésben, hogy vajon a Kormány felügyelni akarja-e az önkormányzatokat, vagy tényleges önkormányzatokat akar-e létrehozni. Én azért szeretném ezeket aláhúzni, mert – megítélésem szerint, s erről már egy tisztelt képviselőtársam szólt – a mostani önkormányzatitörvény-tervezet ügye nem a Kormányé elsősorban, és nem a kormánykoalícióé, hanem mindannyiunké.
Politikai váltógazdálkodás lesz ebben az országban, tehát bármikor a mai kormánykoalíció ellenzéki pozícióból netán és fordítva viszonyulhat a kérdéshez. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzatok létrehozása alapvető politikai rendszerbeli ügy.
Ami az SZDSZ javaslatcsomagját illeti, az én megítélésem szerint ebben nagyon sok fontos kérdés fogalmazódik meg, és hozzákapcsolódóan még több önálló képviselői javaslat is van, amely végül is az én számomra ma már mostanra áttekinthetetlenné teszi a helyzetet. Anélkül, hogy kétségbevonnám bármelyik módosító javaslatnak a jogosságát, ki kell mondanom, hogy így aligha jutunk előbbre.
Az is kérdéses számomra – az eddigi parlamenti gyakorlatból kiindulva –: ha ezek a módosító javaslatok bekerülnek az illetékes bizottságokba, ott nem működik-e a szavazógép, mint ahogy eddig működött: általában elutasították az ellenzéki módosító javaslatokat.
Azt hiszem, hogy eddig ez volt a gyakorlat, s feltehetően ez a sors vár a további módosító javaslatokra is. Olyan helyzet alakult ki tehát, hogy aligha képzelhető el, hogy az eddigi módon el tudjuk érni azt, hogy a választások közeledtével – alig két és fél hónap van hátra – ténylegesen megszületik egy olyan önkormányzati törvény, amely biztosítja a választások zavartalan lebonyolítását, s egyáltalán az önkormányzatok működésének az elkezdését.
Éppen ezért ebből a zsákutcából valamiféle kiutat kellene találni. Tisztelettel a képviselőtársaim iránt, a következőt szeretném javasolni. Azt szeretném javasolni, hogy a hat parlamenti párt és a függetlenek csoportja jelöljön ki két-három képviselőt a maga soraiból, egyenlő arányban vegyenek részt, tehát ne a bizottságokban érvényesülő elv jelenjen meg itt is, s július végéig – tehát július következő hetében – terjessze ide a Parlament elé azokra az alapvető kérdésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek keretet, szervezeti feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy megkezdődhessen a tényleges önkormányzati működés, illetőleg a választásokat le lehessen bonyolítani.
Az aligha képzelhető el tudniillik, hogy mindazokat az említett tulajdonjogi, gazdálkodási és egyéb kérdéseket ez a Parlament a választásokig törvénybe tudja iktatni. Hozzáteszem, még nem is került elé az önkormányzati választásról szóló törvénytervezet, vagy legalábbis miniszteri expozé még nem volt.
Azt javaslom tehát, hogy az alapvető kérdésekben és az összes többi – önkormányzatokkal összefüggő – lényegi ügyeket pedig a Kormányzat terjessze be a Parlament elé. Ez a tiszteletteljes javaslatom. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
