RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A történelem tanúsága szerint a magyarságnak hajlama van a föderációra és az önkormányzatra. A magyarság egyik döntő politikai ősélménye és alapélménye az önkormányzat. A magyar nép, ha a történelem folyamán magára maradt, azonnal tökéletes önkormányzatot szervezett, kitűnően intézte a maga sorsát, magára talált ebben az életformában, virult, szaporodott, minden tekintetben erősödött.
Hadd emlékeztessek, a török hódoltság alatt éppen szülővárosom, Cegléd a pusztuló ország közepén kezébe véve sorsát nemcsak fennmaradt, de erősödött is. Ez történt 1956-ban is, amikor a tanács és a rendőrség szétszaladt, napok alatt forradalmi bizottság, nemzetőrség alakult, és a dolgok a maguk rendjén, különösebb atrocitás nélkül mentek szülővárosomban is.
A magyarság legnagyobb politikai géniusza, Kossuth Lajos is az önkormányzatot vallotta ősi és természetes életformának, és azt vallotta, hogy az önkormányzatnak be kell vonulnia minden ház tűzhelyére, tehát egész életünket át kell hatnia. Kossuth a központosításban halálos áfiumot szemlélt, és a municipiális, tehát törvényhatósági önkormányzatban szemlélte a magyar életformát, az önkormányzatban látta a magyar szabadságeszme legtökéletesebb megvalósulását. Az államnak az a feladata, hogy az önkormányzatokat magasabb egységbe foglalja, és az önkormányzati élet épségére ügyeljen.
A kiegyezés korának legnagyobb bűne a magyar önkormányzati elvek megcsonkítása. Kossuth a száműzetésből is világosan látta ezt, és élesen tiltakozott a virilizmus ellen, amiben a plutokrácia elvét látta diadalmaskodni, és nagyon éles szavakkal bélyegezte meg, mert a hazai történelemben a plutokráciának semmiféle hagyományos igazolását nem látta.
Tisztelt Ház! Most abban a helyzetben vagyunk, hogy a halálos, centralizált tanácsi áfiumot felcseréljük egy valódi demokratikus önkormányzati rendszerrel, amivel ha sokat várunk, tovább töpped népünk életkedve. Nem várhatunk tovább!
A beterjesztett önkormányzati törvénytervezet, ha úgy tekintünk rá, mint keret, váz, így jó, és egy-két módosítással a célnak megfelel. További törvények kidolgozása és elfogadása a törvénytervezet keretét feltölti, és így alkalmassá válik egy decentralizált önkormányzati rendszer működtetésére.
Nem lehet, képtelenség jelen helyzetben tökéletes igénnyel mindent kidolgozni, és kész, kiegészítésre nem szoruló önkormányzati törvényt ilyen formában megalkotni, mert ilyen igénnyel fellépve lehetetlenné tesszük a rendszerváltást, és a helyhatósági választásokat még ebben az évben sem tudnánk megtartani.
Az alapelvek benne vannak ebben a törvénytervezetben, és köztük a dr. Füzessy Tibor képviselőtársam által igen okosan megfogalmazott igények, hogy az egyes embertől kiindulva mindig a feladat teljesíthetősége szabja meg, hogy mekkora közösség egybefogására, kapcsolódására van szükség ahhoz, hogy ennek a teljesítésnek meg tudjon felelni.
Az önkormányzati megyére ebből a megfontolásból feltétlenül szükség van. Hiszen nyugati demokráciák önkormányzati egysége szintén több szinten – járás, megye, tartomány – ki van építve. A megye eddigi trónoló, osztogató szerepe a törvénytervezetben nem szerepel, hiszen világosan kimondja, nincs az egyes önkormányzatok között alá- és fölérendeltségi viszony, saját ügyeikben önállóan döntenek. Az önkormányzati megye csak a nagyobb közösség feladatainak, szükségleteinek biztosítására szolgál, és vezetése az önkormányzatok népességarányban választott küldöttei alá van rendelve, és ez garancia, hogy demokratikus és decentralizált legyen.
Ez a területi összefoglaló rendszer másképp is felépíthető, igaz, de a megye határaival együtt adott, ezért sok időt venne igénybe egy új szervezeti rendszer kiépítése. Ez felesleges is. Hiszen a törvénytervezet szabad lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak gazdasági intézményfenntartó közösségek létrehozására, plusz feladat vállalására, ehhez az anyagi eszközök biztosítására, átvételére és szerteágazó kapcsolatok kiépítésére, amely nemcsak a megyehatáron, hanem még az országhatáron túlra is lehetőséget biztosít. Nem hiszem, hogy ez erős centralizáció mellett szól.
A főispán, mint sokat támadott, centralizációt jelentő személy korántsem ilyen. Hiszen a törvénytervezetből kiderül, hogy a törvényesség és az államigazgatás végrehajtásának a felügyelője, és ennek megfelelően minden nyugati demokráciában megtalálható járási, megyei prefektus, tartományi biztos stb. Sőt jelen törvénytervezet kevesebb jogot biztosít a főispánnak, mint a nyugati demokráciákban működő államigazgatási felügyelőknek. Nálunk alkotmányerejű törvénysértés esetén, a főispán és az önkormányzat nézeteltérésekor alkotmánybíróság dönt, egyéb törvénysértésekben bírósághoz lehet fordulni, törvénytelenség esetén az önkormányzatot csak az Országgyűlés oszlathatja fel a Minisztertanács javaslatára.
Nézzük meg ezzel szemben például Bajorországban az államigazgatási felügyelőhatóság lehetőségeit!
1. Tájékozódási jog.
Községi ügyekről tájékozódhat, betekintést nyerhet, jelentést kérhet.
2. Kifogásolási és megsemmisítési jog.
A felügyeleti szerv a községi igazgatót utasíthatja, határozatait megsemmisítheti.
3. Utasítási jog.
A község helyett tett intézkedés. Kötelezettség vagy törvényi feladat elmulasztása esetén kötelezheti határidővel a községet az intézkedés megtételére, vagy a község költségére a végrehajtással mást bíz meg.
4. Megbízott kirendelése.
A belügyminiszter a község költségére megbízottat rendelhet ki.
5. A tanács feloszlatása.
A tartományi kormány felhatalmazhatja a belügyminisztert, hogy feloszlassa a községi tanácsot.
Ebből is látszik, hogy a főispán gyengébb, nem olyan centralizált, korlátozottabb beavatkozási jogkörrel rendelkezik, mint a nyugati, hasonló feladatkört ellátó államigazgatási felügyelő.
A másik nagy kifogás, hogy nincsenek pontosan körülhatárolva az önkormányzat államigazgatási feladatai. Nem lehet egyszerre mindent, hiszen több lehetőség is kínálkozik. A törvénytervezetben benne van, hogy az önkormányzat megvalósítja helyi szinten a népfelség elvét, szabadon létrehozhatja szervezeteit, szabadon alakíthatja kapcsolatait, saját bevételi forrásaival szabadon gazdálkodhat, az önkormányzati döntéseknél – nem államigazgatási feladatokról van szó! – nincs alárendeltségi viszonyban stb.
Államigazgatási feladatokat a nyugati demokráciák önkormányzatai is ellátnak, ebbeli működésük bizony ennél a törvénytervezetnél szorosabb kontrollhoz, kötöttebb cselekvési módokhoz van kapcsolva. A főispáni hivatalnak a bajor tartományi főnök felel meg. Erre már utaltam. A Német Szövetségi Köztársaságban kétféle önkormányzati változat működik. Az egyik változatban az önkormányzati szervezet hatásköri értelemben elvileg egységet alkot, mert az önkormányzati döntési jogkörök a képviselőtestülethez összpontosulnak, az igazgatási vezetőszervek pedig végrehajtási rendeltetésűek.
Ez az úgynevezett monisztikus modell, például Észak-Rajna-Vesztfáliában, Alsó-Szászországban ilyen működik. A másik változat a hatalommegosztásnak, a hatáskörök szétválasztásának az elvére épülő úgynevezett dualisztikus modell, amelyben a döntési jogosítványok megoszlanak a képviseleti szerv és a közigazgatásnak saját hatáskörrel rendelkező vezető szervei között. Ilyen több központú szervezeti struktúra például Bajorország, Baden-Württemberg, Hessen.
Az önkormányzati igazgatás állhat egyszemélyi vagy testületi vezetés alatt. Egyszemélyi vezetés van például Bajorországban, testületi vezetés van például a hesseni tartományban.
Az önkormányzat vezetője Bajorországban a polgármester, akit a nép közvetlenül választ, tehát erős polgármester. Ő egyben a közigazgatás vezetője is, és mégsem skrizofrén, ahogy Kóródi Mária SZDSZ-es képviselőtársam mondta, hogy a polgármester skrizofrén lesz, ha a közigazgatási vezetésben is képviseli az önkormányzatot. Így szerinte nem tudja, hogy mikor, mit képviseljen.
Olvastam a Szabad Demokraták Szövetségének az önkormányzati törvényjavaslatát, amely szerint a polgármestert a nép választja meg 50 000 lélekszámig. Ez b) változatként szerepel az eredeti tervezetben is, a választásokról szólóban, és ez bizony erős polgármestertípust jelent, mint a bajoroknál ezt a skizofrén fajtát. Akkor miért akarja a Szabad Demokraták Szövetsége – javaslata szerint – a jegyzőt külön államigazgatási hatáskörrel felruházni? – 33. § (2) bekezdésének b) pontja. Ebben a hatáskörben a polgármester nem utasíthatja, és döntését nem bírálhatja felül. Miért akarja felruházni a jegyzőt ilyen hatáskörrel, ha már egyszer erős polgármestert akar?
Az eredeti törvénytervezetben különben benne van – és Nyugaton is van rá példa –, hogy szerepátruházás címén, például a 37. § (2) bekezdésének d) pontjában, a jegyző dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester neki ad át.
Tisztelt Szabad Demokraták Szövetsége! Minek ennyire cifrázni, hiszen a jegyzőnek így is van lehetősége hatósági jogkört gyakorolni, és a népfelség sem szenved csorbát egy, esetleg a nép által választott, erős polgármester személyétől? A jegyzőt – vagy a közigazgatási igazgatót, ahogy Nyugaton nevezik –, inkább a képzettség és a hozzáértés részesíti védelemben. Hogy ennek objektivitását biztosítsák, arra ad lehetőséget a nyugati demokráciákban – pl. Ausztriában – az, hogy pályázat útján a tanács nevezi ki, az választja meg, de az objektivitásnak az ad lehetőséget, hogy tesztrendszer szerint kidolgozva tesz vizsgát, és aki a legtöbb pontot gyűjti össze, azt nevezik ki. Továbbképzésre kötelezik. A továbbképzést a tartomány finanszírozza, a szállás és útiköltséget az önkormányzat, és négyévenként alkalmassági vizsgára kötelezik. Kinevezése nem határozott időre szól, hanem nagyon sok helyen nyolc évre, és csak nagyfokú szakmai alkalmatlanság esetén mondanak fel neki. Azt hiszem, inkább ez a rendszer biztosítja, hogy nem csorbul a népfelség, ugyanakkor erős, jó, profi szakmai, közigazgatási rendszer tud kialakulni, emberek, közigazgatási hivatalnokok tudnak kialakulni.
Az nyilvánvaló, hogy az országosan kiépített intézmények jó részét nem célszerű decentralizálni – mint pl. a Köjál, rendőrség –, de itt már támogatom a Szabad Demokraták Szövetségének a javaslatát, hogy az önkormányzatnak legyen joga beleszólni a rendőrség helyi vezetőjének a kinevezésébe. Ez még nem verné szét a rendőrséget, de nagyobb igyekezetre sarkallná, hogy alkalmas legyen a helyi polgárok vele szemben támasztott igényeinek a kielégítésére.
Végezetül a legfőbb vád, hogy az anyagiak nincsenek az önkormányzatok részére pontosan körülhatárolva. Ez az, amit most nem lehet meghatározni. Miért? Azért, mert a költségvetés ismeretének a hiányában nem dönthetünk az önkormányzatok részére biztosított számszerűségről, mert később ez másutt működési zavarokat okozhat.
Jó a törvénytervezet, hiszen világosan leírja: a központi adókból az Országgyűlés, tehát mi fogunk törvényt hozni, és ezen a törvényen majd elvitatkozunk, mert most, a költségvetés ismerete nélkül ez hazárdjáték lenne. 81. § (1) bekezdése: a személyi jövedelemadó meghatározott része, egyéb megosztott adók stb.
A Szabad Demokraták Szövetsége tervezetében már hazárdjátékot csinál, mert 50 %-ot javasol a személyi jövedelemadóból az önkormányzatok részére, és a helyi nyereségből, a vállalkozási adóból is 50 %-ot. Nagyon örülnék – én az önkormányzatok mellett vagyok, és minden erőmmel támogatom őket –, ha ennyit tudnánk adni, de ha az ausztriai adatokat megnézem, akkor felmerül bennem, hogy talán mi sem tudunk 50 %-ot adni. Ausztriában így oszlik meg a személyi jövedelemadó 18 % jut a községnek, 24 % a tartománynak és 58 % a szövetségi államnak. A forgalmi adó megoszlása: 12 % a községé, 19 % a tartományé és 69 % a szövetségi államé. Azt hiszem, ezt annak idején majd megvitatjuk, hogy mennyit tudunk adni, de most nem lehet elszaladni a lóval, mert akkor később esetleg egyetemet nem tudunk működtetni, mert arra nem fogja futni.
Nem lehet az önkormányzati tulajdont a vagyonügynökségi törvény elfogadása nélkül privatizálni. Nem lehet az önkormányzat tulajdonába adni rétet, földet, legelőt. Ez egyébként benne van az önkormányzati törvényben, de milyen alapon, ha nincs földtörvényünk? Ezeknek a törvényeknek és a költségvetésnek a jövőbeli tárgyalása teszi csak lehetővé, hogy ez az önkormányzati törvénytervezet pontosan körülhatárolttá, működőképességet biztosítóvá váljék.
Ha így nézem a törvénytervezetet, jónak és elfogadásra alkalmasnak találom. A további törvények? Uraim! Ezeket biztosan meg kell és meg fogjuk tárgyalni. A földtörvénynek kiváló garanciája Torgyán József kiváló képviselőtársam, aki már álmaimban is rám szól: "Még nyugodtan alszol, és nem tárgyaljuk a földtörvényt!" Biztosan meg fogjuk tárgyalni.
Végezetül emlékeztetem Önöket Áder János fiatal képviselőtársam szavaira, aki azt mondta, hogy ha fel is áll az új önkormányzat, vajon működőképes lesz-e. Engedje meg, fiatal képviselőtársam, hogy a tapasztaltabb jogán kijelentsem, hogy ha feláll, akkor működőképes lesz. (Derültség, taps.)
