MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény X. fejezetéhez szeretnék szólni az általános vitában. Ennek a fejezetnek a címe a Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme tehát a kisebbségi képviseleti választójogról egy kisebbségi kollektív jogról van szó, ami az egyik legfontosabb kollektív jog.
Utalni szeretnék arra, hogy amíg az emberi jogok a világ haladó országaiban általános erkölcsi normává váltak, s azok a nemzetközi egyezségokmányokba bekerülnek, ugyanakkor a kisebbségi kollektív jogokkal kapcsolatban világszene kedvezőtlenebb a helyzet.
A helsinki dokumentum és az utótalálkozók deklarációi is csak bátortalanul, ajánlásként foglalkoznak a kisebbségi kollektív jogok kérdésével. Ezért van különös jelentősége annak, hogy Magyarország, négy másik országgal együtt, néhány hete javasolta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1990 késő őszén esedékes záródokumentumában külön fejezet foglalkozzon a kisebbségi kollektív jogok kérdésével.
Ez a kezdeményezés kötelez bennünket arra, hogy az önkormányzati választójogi törvény megalkotása kapcsán az előbb vázolt szándékunk őszinteségét gyakorlati lépéssel bizonyítsuk, és a kisebbségek fontos kollektív jogát; a képviseleti jogot a magyar helyi önkormányzatokban a lehető legdemokratikusabb módon biztosítsuk.
Be kell vallanunk, hogy a kisebbségek képviseletét az elmúlt időszak választójogi törvényeinek fogyatékosságai miatt az Országgyűlésben mindeddig nem biztosítottuk. Az 1983-ban hozott választójogi törvény az ún. központi listán reprezentatív nemzetiségi képviselőket juttatott be a Házba, kizárólag kirakatpolitikából.
A mai Parlament létrejöttének alapját képező 1989. évi választójogi törvény 8 nemzetiség számára egy-egy képviselői mandátumot szánt kooptálással úgy hogy a nemzetiségek által delegált képviselőt a többségi nemzet tagjaiból álló Parlament választja meg. Mondani sem kell hogy ez sem az arányos képviselet elvének, sem a képviselet választás útján történő megvalósulása kritériumának nem felel meg.
Nyilvánvaló az is, hogy a most felmerülő ombudsman-rendszer önmagában szintén nem oldja meg a kisebbségi képviselet kérdését. Most tehát, amikor: választójogi törvényt hozunk, a korábbi törvényhozás hibáiból okulva, Úsztában kell lennünk azzal, hogy ha hibát követünk el, annak hosszabb időre kedvezőtlen kihatása lesz demokráciánk fejlődésére.
Mi legyen tehát vezérelvünk az önkormányzati választójogi törvény kisebbségekre vonatkozó részének megalkotásában? Az, ami az Alkotmányban le van fektetve. A választójog legyen általános és egyenlő, titkos és közvetlen választás útján a kisebbségek számára is.
Ezeket az elveket nem látom biztosítva a beterjesztett törvényjavaslat X. fejezetében. Igazságtalansághoz vezethet kisebbségi választókerületek kijelölése, különösen ha azt a többségi nemzet tagjaiból álló testület teszi meg.
Az pedig - nézetem szerint - egyenesen diszkriminatív, hogy az eszmei, kisebbségi választókerületeket úgy alakítsák ki, hogy oda a kisebbségekhez tanozók a polgármesteri hivatalban feliratkozással jelentkezzenek. A megoldás - véleményem szerint az, amit módosító indítványom is tartalmaz, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek listát állíthassanak, és a szavazás során a fülkében titkosan és szabadon vallhassák meg nemzeti és etnikai hovatartozásukat. Így megvalósul az arányos nemzetiségi képviselet, a szavazás titkossága, az általános és egyenlő választójog.
Úgy vélem, hogy a Tisztelt Házban, a kisebbségi kollektív jogok felkarolása sikeres lesz, hiszen az Országgyűlést alkotó pártok már választási kampányuk alatt és azóta is, meglehetősen egybehangzó szándékaikról nyilatkoztak.
Mégis engedjék meg, hogy a szóban forgó kisebbségi kollektív jog minél demokratikusabb megoldása érdekében három általános indokot hozzak fel:
1. Meg kell felelnünk annak az egyre inkább általános érvényű elvnek, amely szerint a demokrácia indukátora az, hogyan érzik magukat benne a kisebbségek. Hasonló ez ahhoz az ismert természeti jelenséghez, ahogy a pisztrángok jelenléte, életkedve jellemzője hegyi vizeink tisztaságának, oxigéntelítettségének. Minden érdekünk azt kívánja, hogy a magyar demokrácia vize legyen tiszta és oxigéndús.
2. Európa legnagyobb számú kisebbsége a magyar, és emiatt bizonyos vonatkozásban a középeurópai nemzetiségi probléma kulcsa és talán felelőssége is a mi kezünkben van. Nem úgy, ahogy azt sokan gondolják, a viszonossági elv alapján, amely szerint, amit te megadsz az enyémeknek, ugyanazt kapják nálunk a tieid. Ez torz és igazságtalan irányzat.
A kisebbségi kollektív jogok megteremtése a demokrácia iránti elkötelezettségünk belső indítékából eredjen. Minél gyorsabban és minél teljesebben valósul meg a magyar demokrácia, annál inkább teremtjük meg az erkölcsi alapját annak, hogy mindaz, amit jogokban élveznek kisebbségben élő honfitársaink, ugyanabban részesüljenek határainkon kívül élő nemzettársaink. joggal tételezhetjük fel ugyanis, hogy a közép-európai új demokráciák fejlődése hatással lesz majd egymásra.
A harmadik indok: érdek. Köztudott, hogy a rendszerváltás Magyarország számára történelmileg is példátlanul nehéz feladat. E fordulat elképzelhetetlen nyugati tőke segítsége nélkül. Alapszabály, hogy a tőke csak nyugodt közegben jelenik meg és működik. E nyugalom legfontosabb pillére a politikai stabilitás, és jól tudjuk, hogy a Nyugat fenntartása a keleteurópai politikai stabilitást illetően éppen a kisebbségi kérdések vonatkozásában is felmerül.
Ezért a kisebbségi kollektív jogok terén az önkormányzati választójogi törvény kapcsán tehető lépésünk egyben a rendszerváltás, a nemzeti kibontakozás és Európa felé teendő fontos állomás is.
Felszólalásomban arra akartam rámutatni, hogy az önkormányzati választójogi törvény X. fejezetének, a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseleti jogának kialakítása messze túlmutat a helyi hatalom kérdéskörén.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)
