SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialista képviselőcsoport véleményének ismertetése során elöljáróban szeretném leszögezni, hogy csoportunk határozott álláspontja szerint sürgető fontossággal bír, hogy az önkormányzati választások a kiírt határidőben, azaz szeptember 30-án megtörténjenek. Józanul és a közügyek iránt bármi kis felelősséget érző ember számára ugyanis nem tekinthető elfogadható állapotnak, hogy a helyi közélet porondján egyaránt, de tulajdonképpen egymással rivalizálva jelen vannak a Parlament által szeptember 23-ig meghosszabbított mandátummal rendelkező tanácstestületek és velük párhuzamosan a helyi hatalom átvételére készülő új erők.
Az előbbiek azaz a tanácstestületek sokszor már nem tudnak vagy nem akarnak, az utóbbiak pedig akarnak - helyenként nagyon is akarnak -, de vagy nem tudnak, vagy nem szándékuk szerint, tudnak a helyi közügyek alakulására befolyást gyakorolni. Ennek a lehetetlen helyzetnek véleményünk szerint, és bizonyos hiedelmekkel ellentétben, nem a jelenlegi tanácstisztviselők, vagy pedig az új politikai erők vezetői a kárvallottjai, hanem mindenekelőtt a helyi közügyek. Mert épp úgy nem lehet határozatképtelen, vagy elhatározásra már képtelen testületekkel dolgozni, mint valós hatalommal már bíró, de egyelőre nem legitim, tehát felelősséget vállalni nem tudó politikai erők jó tanácsait vagy - uram bocsá' - utasításait követve.
A legnagyobb veszélyt azonban abban látjuk, hogy a tartósan bizonytalan állapotba kényszerített közigazgatási apparátus, amelyről azért ne feledjük, nem mondható általánosságban, hogy csapnivaló bürokraták gyülekezete, hanem jól felkészült államigazgatási szakemberek nélkülözhetetlen gárdája, joggal méltatlannak tartván helyzetét, máshol keresi boldogulását, és ez a leendő önkormányzatok szakértő apparátusának leépüléséhez, szétzilálódásához vezet.
Mielőbb tiszta vizet kell hát önteni a pohárba, a rendszerváltás folyamatát a politika minden szintjén így a helyi önkormányzatoknál is - indokolt sürgősen elvégezni.
Tisztelt Országgyűlés! A szocialista párti frakció az elmondottakat is szem előtt tartván, a Kormány által beterjesztett törvényjavaslatot úgy igyekezett átvizsgálni, áttanulmányozni. hogy minden szempontból megfelel-e az igazságosság, a demokrácia követelményeinek. Miután napjainkban a felülről vezérelt és korlátozó rendszer lebontásáról van szó, a helyi önkormányzatok választásánál ezért ezt a szempontot tarjuk kiemelt fontosságúnak, és álláspontunkat ennek megfelelően igyekeztünk kialakítani.
Először is azt emelném ki, hogy véleményünk: szerint nem engedhető meg, hogy a helyi választások, a helyi képviselők jelölése a Parlamentben kialakult pártstruktúrák preferálását, mintegy mechanikus adaptálását jelentse. Természetesen mi is magától értetődőnek tartjuk, hogy a parlamenti pártok a helyi választások során fontos, bizonyára meghatározó szerepet fognak játszani.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy léteznek, és szerencsére egyre nagyobb számban léteznek és gyarapodnak olyan helyi mozgalmak, lokálpatrióta erők, amelyek ugyancsak részt kérnek a helyi közügyek gyakorlásából: a társadalom szövete nyilván sokkal színesebb, mint a Parlamentben megjelenő pártérdekek.
Ezért mi a leghatározottabban ellenezzük hogy társadalmi szervezet például listát ne állíthasson mivel ugye, a törvény az ilyen jelölteket függetlennek tekinti. Be kellene látnunk, hogy aki társadalmi szervezetben vagy helyi lokálpatrióta mozgalmakban tevékenykedik, az önmagát nem függetlennek tekinti, hanem mondjuk pártonkívülinek, és a kettő az nem ugyanaz. Az pedig végképp nemigen érthető, hogy a társadalmi szervezetek miért csak független jelöltet támogathatnak. Ha mondjuk valaki a Kereszténydemokrata Párt tagja és egyben - tételezzük fel - a helyi városszépítő mozgalomnak is a vezetője, akkor most a mozgalom támogatását kell elutasítania, vagy a pártjától kell elhatárolódnia?
A helyi választások pártpolitikai aspektusú átpolitizálása számos hasonló lehetetlen és méltánytalan helyzetet teremt, ezért azt hiszem bölcsen tennénk, ha belátnánk, hogy a helyi társadalmakban bármilyen formában megjelenő erők, helyi érdekcsoportok megfelelő jogát biztosítani kell, és egyenrangú elbírálást kell a törvénybe is beépíteni.
Az előbbiekből már mintegy következik, hogy mi a magunk részéről a legjobb megoldásnak a szabad kislistás választási módot tartjuk. Itt ugye a település egyrészt egységes, egyetlen választókerületként jelenik meg, és ez megakadályozza azt, hogy gyakorlatilag egymással határos térségek, utcák, városnegyedek, településrészek rivalizáljanak, másrészt pedig ez az egyetlen lista megítélésünk szerint azt segíti elő, hogy a településfejlesztés racionális követelménye az e tekintetben marginálisnak mondható pártérdekekkel szemben gyakorlatilag érvényesüljön.
Mindez jó alapot teremthet ahhoz is, hogy a helyi képviselőtestületbe valóban a köztiszteletben álló és a helyi közösség bizalmát bíró emberek kerüljenek, függetlenül pártjukhoz való tartozásuktól.
Természetesen mi is tisztában vagyunk azzal. hogy ez a szabad kislistás módszer csak bizonyos korlátokkal alkalmazható, hiszen ott, ahol a települések markánsan már elkülönültek, az emberek kevésbé ismerik egymást, és mondjuk az adott települést is nagyságrendjüknél fogva, ott ez feltehetően nem lenne szerencsés.
Mi azonban úgy látjuk, hogy ezt a határt az 5000 létszámban a törvényjavaslat indokolatlanul alacsonynak szabta meg, ezért azt indítványozzuk, hogy a 10 000 főig, tehát 10 000 fős településig a törvény a szabad kislistás választásokat írja elő.
Tisztelt Országgyűlés! Pártunk képviselőcsoportja nem támogatja, hogy a 10 000 főnél - vagy pedig a törvényjavaslatban 5000 fő van megjelölve, tehát az ennél nagyobb településeken az egyéni választókerületi rendszer legyen a meghatározó. Ez a szisztéma megítélésünk szerint számos olyan gondot vet fel, amelyet mindenképpen célszerű lenne elkerülni. Mi úgy látjuk, hogy a problémák már a választókerületek kialakításánál jelentkeznek, hiszen az- úgymond - igazságos rendszer ugye azt igényelné, hogy az egyes választókerületekben azonos számú nagyjából legalábbis azonos számú lakos - éljen. Ez azonban óhatatlanul előidézi szerves városrészeknek, negyedeknek ha úgy tetszik: kolóniáknak bizonyos értelemben a felszabdalását, feldarabolását, és miután az egyes helyi képviselők, függetlenül a velük szembeni várakozástól, bizonyára a saját egyéni választókerületükhöz fognak elsősorban kötődni, ezért nem nehéz megjósolni, hogy a városnegyedek ilyetén való feldarabolása gátolhatja az adott településrésznek az összehangolt fejlesztését. Úgy látjuk, hogy a megközelítően azonos lélekszámú választókerületek kialakítása nehézkessé, egyes esetekben szinte lehetetlenné teszi annak az - egyébként a beterjesztett törvényjavaslatban is megfogalmazódó - elvnek az érvényesítését, amely szerint a választókerületek kialakításánál, ugye, figyelembe kell venni a nemzetiségi kisebbségi, de nemcsak eme, hanem történelmi tradicionális szempontokat is, hozzátehetném, hogy akár foglalkozási ágak, vagy más szempontok szerint elkülönült, de mégis egységes településrészen élő embereknek a sajátos, megkülönböztetett érdekeit. Hiszen - mondjuk - másfél vagy két és fél mandátummal bíró kerületek nyilván nem alakíthatók ki, a kerekítgetések pedig vagy az adott közösség érdekét, vagy az arányosság követelményét sértik.
Fel szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy az úgynevezett egyéni választókerületek kialakítása bizonyos manipulációkra is lehetőséget ad. Tessenek belegondolni, hogyha nyilvánvalóvá válik, hogy bizonyos településrészek, negyedek, körzetek politikai hovatartozása, orientálódása egyértelmű, akkor tulajdonképpen csak technika kérdése, és adott esetben egy hozzá kapcsolódó politikai megegyezés kérdése, hogy ezeket a választókerületeket úgy fel lehessen darabolni, hogy gyakorlatilag minden csatlakozó választókerületben az ott élők kisebbségben maradjanak.
Az országos, illetve egy település politikai struktúrája rendkívüli módon különbözhet. Például adott esetben a Parlamentben nem képviselt párt lényegesen nagyobb befolyással rendelkezhet, mint mi, akik itt vagyunk, és éppen azt tartanám célszerűnek és fontosnak, hogy a választókerületek kialakítását a helyi választási bizottságok végezzék.
Úgy ítéljük meg hogy az egyéni választókerületi rendszer tulajdonképpen jellegénél fogva is bizonyos igazságtalanságot, adott esetben elég komoly igazságtalanságot tesz lehetővé. Miután itt erre történt már több utalás ugye, majdnem minden esetben legalábbis lehet erre számítani, második forduló döntené el, hogy ki kapja meg az adott választókerület mandátumát. Tessenek utánaszámolni, kérem, adott esetben ez matematikailag és elvileg lehetséges: a szavazatok 5 százalékával mandátumot lehet szerezni. Ez felveti azt a veszélyt, hogy egy adott kisebbség kezébe kerül a település irányítása, ráadásul úgy, hogy jelentós érdekek teljes egészében a háttérbe szorulnak.
A szocialista frakció mindezen problémák elkerülése érdekében tehát azt indítványozza, hogy a 10 000 nagyobb lélekszámú településeken egységesen többmandátumos választókerületek kialakítására kerüljön sor amelyekben - és ezt is igen fontosnak tartjuk - bármely helyi érdekcsoport, párt, helyi társadalmi szervezet, lokálpatrióta mozgalom listát állíthasson a pártokkal egyenrangúan.
Úgy véljük, hogy ezáltal elkerülhetővé válik, hogy egybetartozó városnegyedeket, etnikai és más kisebbségeket megosszunk, de jelentős nem többségi érdekcsoportokat se szorítsunk ki a saját közügyeikbe történő beavatkozásból.
Szeretnénk arra is ráirányítani a figyelmet, hogy javaslatunknak vannak olyan előnyei is, amelyek ehhez kapcsolódóan járulékos előnyök, de nem elhanyagolhatóak. Ugyanis a rendszer így lényegesen egyszerűbbé, és áttekinthetőbbé válik mindenki számára, hiszen a többmandátumos választókerületek gyakorlatilag a kislistás megoldás nagyobb településekre történő megfelelő adaptálását jelentik, és ezáltal a helyi választási rendszer tulajdonképpen egységes elvek alapján épül fel. Úgy véljük, hogy elkerülhetővé válik ezáltal az egy szavazatot kétszer értékelő rendszernek a bonyolultsága, és tegyük hozzá, igazságtalansága is. És nem utolsósorban ez esetben sincs szükség ugye második választási fordulóra, ahol általában már tudjuk tapasztalatból és véleményezhetjük, hogy a választópolgárok kisebbsége jelenik meg, és mindez mellékesen még jelentós költség-megtakarítással is járhat.
Ami a polgármesterek választását illeti, pártunk frakciójának egyértelmű álláspontja az, hogy közvetlenül a választópolgárok válasszák meg - nagyságrendi korlátozás nélkül - a saját polgármesterüket, nemcsak azért, mert ez az emberek igénye, és ez tekinthető demokratikusnak és igazságosnak, hanem azért is, mert feltehetően, éppen az előbb elmondottakat ha figyelembe vesszük, igen sokféle érdeket kell egy polgármesternek egy adott településen koordinálnia, fontos lenne, hogy ez a polgármester közvetlenül választott, tehát erősen legitimált legyen.
Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy természetesen nem tekinteném azt sem szerencsésnek, ha a polgármester teljes egészében elszakadna a helyi képviselőtestülettől, attól mintegy függetlenednék, vagy annak fölé nőhetne, ezért azt indítványozzuk, hogy a korábbi tervezetekben már szerepelt, úgynevezett testületek ellen benyújtható bizalmatlansági indítványtevés lehetősége épüljön be a törvényjavaslatba.
A megyei választásokkal kapcsolatban - ahogy az ismert, de szükségesnek tartjuk ismételten leszögezni - a szocialista frakció nem híve az önkormányzati megyének. Ezt elöljáróban szeretném elmondani. Ha azonban a Parlament ismételten elfogadja a megyei önkormányzatot, akkor mi a most tárgyalt tör- ' vényjavaslat ő. fejezetében foglalt megoldást támogatjuk, azaz a többmandátumos választókerületek kialakítását és a listákon történő közvetlen szavazást.
Természetesen hadd tegyem hozzá, hogy itt is magától értetődőnek tartanám, hogy ne csak pártok, hanem társadalmi szervezetek és egyéb mozgalmak, érdekcsoportok is állíthassanak listát.
Szeretnék utalni arra, hogy álláspontunk tulajdonképpen e tekintetben következetes folytatását jelenti az eddig kifejtetteknek, és ennek a rendszernek az előnyeire a 10 000 főnél nagyobb településeknél a többmandátumos választórendszer kapcsán már utaltunk. Itt csak egy dolgot tennék hozzá. Elfogadom, sőt tudom, hogy a megye nem tekinthető szervezeti egységnek, nem tekinthető olyan érdekcsoportnak, amely gazdaságföldrajzi adottságainál, tradíciójánál fogva egységes érdekközösségként formálható meg, azt viszont állítom - és gondolom, hogy képviselőtársaim ezt meg tudják erősíteni -, hogy egy adott megyén belül igenis létezik nem egy olyan tájegység, amely tradíciójában, jelenében - tegyük hozzá, hogy feltehetően perspektívájában is - különböző, és másként látja gondjai, problémái megoldásának a lehetőségét.
Az lenne szerencsés, ha a többmandátumos választókerületek ezeket a tájegységeket fogalmaznák meg, hiszen itt ez azt is elősegíthetné, hogy a gyakorlatban a megyei választásokon se a párt érdekei jelenjenek meg.
Végezetül csupán egy technikai dologra szeretném felhívni a figyelmet, amely adott esetben sok problémát okozhat. Az ajánlás a törvényjavaslatban megfogalmazott titkosságra való tekintettel, az az egyébként helyes követelmény, hogy a választópolgár csak egy jelöltet támogathat; sok konfliktus forrása lehet az ezzel kapcsolatos kifogások elbírálása, technikai lebonyolítása, ezért mi azt javasoljuk, hogy a választópolgárok kapjanak egységes szelvényt, amely könnyen kontrollálható. Ez nem lenne azonos a kopogtatócédulával, hanem ott, akár helyben, a városházán, a települések irodáiban kiosztható lenne.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőcsoportunk általános javaslatait a törvény alapkérdései tekintetében ennyiben kívántam előterjeszteni. Kérem megfontolásukat az általános vitában és később a részletes vitában is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
