ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Minthogy ez… Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Minthogy ez a részletes vita, és minthogy ebben Kőszeg Ferenc igen tisztelt képviselőtársam szólalt fel, én tulajdonképpen ehhez a felszólaláshoz szeretnék egy-két gondolattal kapcsolódni.
Ennek a pillanatnyilag állami kezelésben levő - hogy ki, kik igazgatják, ez teljesen kinyomozhatatlan - kiadó vállalatnak egyik újságja áll a kezemben (a Magyar Hírlap aznapi számát tartja a kezében) nem szeretném ezt az újságot néven nevezni, mert ez szinte minden napilapunkra jellemző - ez az újság kissé fanyalogva ír a Deák-párti kormányzat idején meglévő sajtószabadságról, kissé fanyalogva említi azt az alapelvet, hogy nem szabad hazudni. Utána a következőt írja - szó szerint olvasom - "Sajnálatosan rövid intermezzónak bizonyult a magyar sajtójog történetében Károlyiék 1918. évi II. néptörvénye, amely a sajtószabadság valóban liberális szabályozását valósította meg." Folytatódik még ennek a valóban liberális sajtótörvénynek a részletkérdéseivel.
Szeretném emlékeztetni tanult képviselőtársaimat a történelemre, hogy ez a valóban szabad sajtó vezetett azután ahhoz a történelmi fordulathoz, amely Károlyiékat elzavarta, úgyhogy már csak Párizsból tudott visszatekinteni demokratikus múltjára, és az első és dicsőséges Tanácsköztársaság korszaka következett.
A mai sajtóra ennek a bizonyos sajtószabadságnak egy furcsa értelmezése jellemző. Ez a "hazudni nem szabad". Az egyik magyarországi lapban egy cikk jelent meg egyik igen tisztelt kereszténydemokrata képviselőtársammal kapcsolatban. Amikor Magyarországon fenyegettek a börtönlázadásnak a lehetőségei, akkor ő, felkérésre, elment az egyik vidéki börtönbe és elbeszélgetett a rabokkal, hogy megnyugtassa őket, hogy reményt keltsen bennük, hogy rövid időn belül meg fog oldódni a sorsuk. Ez annak a városnak a lapjában a következő címmel jelent meg: Börtönben az X városi képviselő - és közölték a fényképét.
Sajnos a sajtó egy része így képzeli nálunk a sajtószabadságot is és az újságíróknak a szabadságát is. És ha meggondoljuk, az újságíró nem hazudott, mert igen tisztelt képviselőtársam valóban a börtönben volt, tehát még azt is mondhatják, hogy csak az igazat írják meg. Sajnos ma a magyar sajtó nagy része így követi a sajtószabadságot és nagyon sajnálatos, hogy ennek a védelméhez ragaszkodnak ebben a házban.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon és középen.)
