SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Legelőször is engedjék meg, hogy a Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében kifejezzem megelégedésünket és örömünket amiatt, hogy a Parlament pártjai a korábbi plenáris ülésen elhangzott – Horn Gyula által elmondott – kezdeményezést felkarolta, elfogadta, és a rendkívül komoly vitát, konfliktust kiváltott önkormányzati törvénnyel, majd ehhez kapcsolódóan a helyi választási törvénnyel kapcsolatban a hatpárti egyeztető tárgyalás lefolytatása mellett döntött.
Megítélésünk az, hogy ez a tárgyalás konstruktív volt, meghozta a maga eredményét – ahogy erre az előttem szóló hozzászólók is rámutattak. Bízunk abban, hogy ez a forma, amelyik a valóban sorsdöntő, alapvető kérdéseket meghatározó törvények előkészítéséhez kapcsolódhat, a jövőben is egy olyan formává válhat, amely elősegítheti azt, hogy a lehető legrövidebb időn belül, és a lehető legtöbb párt véleményét, akaratát, elképzelését figyelembe véve a törvény-előkészítő munkát meg tudjuk gyorsítani.
Tisztelettel tájékoztatnám az Országgyűlést arról, hogy a belügyminiszter úr által a hatpárti egyezségnek megfelelően átdolgoztatott törvényjavaslatokat módunkban volt részletesen áttanulmányozni. Az a megítélésünk, hogy a hatpárti egyeztetésen kialakult egyetértő javaslatokat a törvénytervezetek tartalmazzák. Éppen ezért szeretném bejelenteni, hogy módosító javaslatainkat is módunkban volt ezért természetesen ehhez hasonlítani, átvizsgálni, ennélfogva módosító indítványainknak – én nem számoltam meg, de hadd becsüljem – közel kilencven, vagy a fölötti százalékát visszavonni kívánjuk. Csak azokat a módosító indítványainkat kívánjuk fenntartani, amelyekről úgy ítéljük meg, hogy hozzájárulhatnak a törvény pontosabbá tételéhez, az esetleges jogi viták későbbi elkerüléséhez.
Magától értetődik, hogy egy ilyen hatpárti egyezség kompromisszumra kényszerít minden egyes pártot, ezért mi is úgy fogjuk fel, hogy engedményeket kellett tennünk – tettünk is –, mégis úgy ítéljük meg, hogy mindazok a kérdések, amelyeket mi fontosnak tartottunk, visszatükröződnek az immáron átdolgozott törvényjavaslatokban. Így számunkra is igen fontos, hogy a köztársasági megbízott – amelyik a főispán helyébe lépett – immáron nagy térségben jelenik meg, tehát magyarán szólva elkerülhető ezáltal az a bizonyos kérdés, amelyiket nem lett volna szerencsés, ha felteszünk, hogy ki a dudás a csárdában, amennyiben a megyei önkormányzat és emellett köztársasági megbízott egyaránt létezik egy-egy megyében.
Fontos számunkra, hogy a kinevezés rendje megváltozott – ahogy erre már utalás történt az előbbiekben –, és az is természetes, hogy a feladatainak olyan egyeztető, tisztázó értelmezése történt, amely számunkra is garanciát ad arra, pontosabban fogalmazva, talán reményeket ad arra, hogy a helyi önkormányzatok központi államigazgatási alárendeltségének a veszélye nem fenyeget.
Hadd tegyem ehhez mindjárt hozzá, megítélésünk az, hogy erre azonban a dolog jellegénél fogva folyamatosan ügyelni kell. Szeretném máris felhívni arra a figyelmet, hogy a törvényjavaslat – ez a hatpárti megbeszélések során nem vetődött fel – tartalmaz most egy olyan kiegészítést, amelyet korábban nem tartalmazott, miszerint a köztársasági megbízott hivatala fog – úgymond – szakmai, módszertani tanácsot adni költségvetési, tervezési, fejlesztési, helyi adóztatási ügyekben a helyi önkormányzatoknak. Számunkra ebből indirekt módon az következik, hogy ez a hivatal ennélfogva olyan feladatokat is ellát, hogy a kormány, a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti pénzügyi mozgásokban vesz részt, azt közvetíti, értelmezi, hellyel-közzel netalántán a helyi tanácsok ez iránti jogosultságát minősíti.
Örülnénk annak – elismervén azt természetesen, hogy ilyen feladatra és funkcióra szükség van –, hogy ha ez a feladat nem a köztársasági megbízottnál jelenne meg, hanem egy arra alkalmas – erre vonatkozóan bizonyára lehet megoldást találni – dekoncentrált állami hivatalnál. Ezt javaslatként szeretnénk megfogalmazni.
A megye kérdésében is tudomásul vettük – akaratunk ellenére, hiszen a kompromisszumba ez beletartozik –, hogy a jelenlegi helyzetben az önkormányzati megyét el kell fogadnunk; e tekintetben az adott bizonyos megnyugvást a tisztázó tárgyalások kapcsán, hogy a megyének valóban nem lehetnek – még a már itt ugyancsak elhangzott rendeletalkotást figyelembe véve sem – olyan jogosítványai, amelyek a különböző önkormányzatok, azaz a megye és a települési önkormányzatok közötti hierarchikus függést újrateremthetik.
Talán bizonyos hiányérzet a kapcsolódó törvények kapcsán merülhet még fel bennünk. Ennek kapcsán – azt hiszem – tovább is igen komoly törvény-előkészítő munka vár a Kormányra, amire mi a Belügyminiszter Úrtól és a tárgyalásokon részt vevő kormánypárti koalíció vezetőitől egyértelmű ígéretet is kaptunk.
Kaptunk ennél többet is: bizonyos törvénykoncepciókat, törvénytéziseket, de úgy ítéljük meg, hogy ennél többet kellene már a közeljövőben is a tárgyaló partnerek és ezzel egyidejűleg a közvélemény tudomására hozni. Szeretnők, ha a gazdasági alapot érintő kérdésekben történnék meg mielőbb a tisztázás, annak ellenére, hogy igen fontosnak tartjuk, hogy a helyi önkormányzatok európai chartájából néhány sarkalatos kérdés – javaslatunknak megfelelően – beépítésre került a törvényjavaslatba. Így például, hogy a helyi önkormányzatok forrásainak feladataikkal arányban kell állniok, a véleménykérési kötelezettség az őt érintő források elosztásában fennáll az önkormányzatokkal szemben, viszont hiányoljuk, és erre vonatkozóan ugyancsak fenn kell tartanunk egy módosító indítványunkat, amely arra irányulna, hogy a történelmileg elmaradott települések pénzügyi, ellátottsági felzárkóztatását célzó kiegyenlítő mechanizmusok és az erre vonatkozó garanciák jelenjenek meg a törvényjavaslatban.
A helyi választási törvénnyel kapcsolatban úgy ítéljük meg, hogy mindannak, amit az általános vitában a pártfrakciók véleményeként elmondtunk, jó része a törvényjavaslat sarkalatos pontjain megjelent. Itt nem akarom ismételni, csak utalok rá, hogy pártunk javaslataként fogalmazódott meg első ízben az, hogy az úgynevezett szabad kislistás választás határát az 5000 fős településekről a 10 000 fős településekre emeltük fel.
Továbbra is állítjuk, hogy ez bölcs kompromisszum és konszenzus, ez a legcélszerűbb és legdemokratikusabb forma, annál is inkább, mert nem osztja meg a településeket különféle településrészekre, és így elkerülhetővé válik az erőteljes pártpolitikai színezetű választás.
A polgármester-választás közvetlen mivolta a most elfogadott javaslat szerint a településeknek több mint 90 százalékára ki fog terjedni. Ezt szeret-ném hangsúlyozni, hiszen közvetlenül 2800 települést érint az a törvényjavaslatban mefogalmazott és egyeztetett álláspont, hogy 10 000 fő alatt közvetlenül választják meg a helyi polgármestereket.
Ugyancsak szándékunkkal egyezik, hogy a tisztán egyéni, illetve az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer igazságtalanságát sikerült kikerülni, és nem utolsósorban – ezt külön nyomatékosan hangsúlyozom – a társadalmi szervezetek gyakorlatilag felzárkóztak – a jelöltállítás, illetve a választási bizottságban való közreműködés szempontjából – egyenrangú partnerként a támogató helyi érdekcsoportokhoz, azaz a pártokhoz és más szervezetekhez.
Tisztelt Országgyűlés!
Mindezek alapján nekünk az a megítélésünk, hogy az elkövetkező két nap intenzív bizottsági munkájával a törvényjavaslat készre dolgozható, és valószínű, hogy megszavazásának sem lesz érdemi akadálya. Ennek reményében köszönöm figyelmüket. (Taps.)
