TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetsége nagy sikernek tartja eme három törvényjavaslat politikai megoldását. Megítélésünk szerint a siker valamennyi magyar, igazi önkormányzatért harcoló – szerintünk szabadelvű – irány sikere, – üljenek bár az e felfogást képviselő személyek a Magyar Demokrata Fórumban, a Kisgazdapártban, a Kereszténydemokrata Néppártban, a FIDESZ-ben, a Magyar Szocialista Pártban vagy a függetlenek között.
Megítélésem szerint ezt az eredményt úgy lehetett elérni, hogy azokon a tárgyalásokon, amelyeket ez a hat párt folytatott – szinte valamennyi napon késő estig – a kormánypártok tisztelt képviselői nem obstrukciós szándékúnak tekintették azt a sok-sok módosító indítványt – köztük azt a 60-70-80 módosító indítványt, amelyet a szabad demokraták terjesztettek elő –, hanem valóban olyan indítványoknak, amelyek valóban elősegíthetik az önkormányzatok létrehozatalát. Valamennyit megfontolták, és túlnyomó részüket teljes egészében vagy kisebb részben, de beépítették abba a tervezetbe, amelyet a belügyminiszter úr nem olyan régen előterjesztett.
Bátorkodom néhány fő pontot érinteni. A szabad demokratáknak ma is meggyőződése, hogy az eredeti tervezet több tekintetben nem volt igazán megnyugtató. Az eredeti tervezet a főispánon, a vármegyén keresztül továbbra is egy hierarchikus láncba próbálta szervezni a városok és községek önkormányzatát. Ehhez képest igen nagy siker, hogy más típusú intézkedéseket, más típusú intézményeket rögzítettünk ebben a törvényben. Nagy siker, hogy nincs főispán, a megye mellé delegált, széles jogkörrel rendelkező személy – ehelyett köztársasági biztos létezik, akit nem a kormány nevez ki, hanem parlamenti meghallgatás után a köztársasági elnök. Különösen fontos, hogy a köztársasági megbízott jogköre gyökeresen eltér a főispán jogkörétől.
A köztársasági megbízott törvényességellenőrzési jogköre csak a jogszerűség vizsgálatára korlátozódik, szakmai tanácsadói jogköre szűkül, és kiváltképpen szűkebb az elsőfokú és másodfokú hatósági jogköre a tervezethez képest.
Igen fontos, hogy az a vármegye, amelyet eredetileg a kormánypártok ebben az előterjesztésben megjelenítettek, a végleges szövegben már megye, valójában egy kényszertársulásos megye, olyan megye, ahol csak azokat a közös intézményeket működtetik, amelyeket a települések, városok, községek nem tudnak a saját területükön fenntartani. Rendkívül fontos, hogy a megyei rendeletek kizárólag a közös intézmények fenntartására vonatkoznak, nem rendelhetnek el semmit sem az önkormányzatokra nézve.
Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tervezethez képest most már a hatósági jogkörök alanya nem a polgármester, hanem a jegyző. Ezen az úton a polgármester valóban az önkormányzat első önkormányzati tisztségviselője lehet, nem kerül egy hierarchikus láncba, nem lesz egy fölülről irányított személy, hanem valóban az önkormányzat első számú vezetője – aki a helyi politikának és önkormányzati ügyeknek a hivatott letéteményese, ugyanakkor nincs százával hatósági jogköre, mert azt a jegyző látja el a végleges tervezetben.
Igen fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos részek jelentősen át lettek fogalmazva. Pontosan megfogalmazza a tervezet, hogy mik azok a kötelezően ellátandó feladatok, amelyeket minden településen el kell tudni látni, és ha itt nincs elég forrás ezek betöltéséhez, akkor az elvégzéséhez az Országgyűlés ad garanciát. A törvénytervezet igen világosan és pontosan leírja azokat, amelyeket feltétlenül be kell tölteni minden magyar településen. Szükség van – és ezt mi különösen fontosnak tartottuk – egészséges ivóvíz-ellátásra, szükség van alapfokú oktatásra, alapfokú egészségügyi, szociális ellátásra, közvilágításra, utakra, temetőre és a nemzetiségi jogok érvényesítésére. Ez utóbbi szabad demokrata javaslat volt, és igen nagy örömmel fogadtuk, hogy a kormánypártok elfogadták ezt a javaslatot.
Összegezve úgy érezzük, hogy az önkormányzati törvény gyökeres átdolgozásával remény van arra, hogyha nem is az örökkévalóságnak alkotunk egy önkormányzati törvényt – mert be kell látnunk, hogy ez a törvény továbbra is esendő, hatóköre nem lehet évtizedes –, de létrehoztunk egy olyan törvényt, amelynek alapján nem tanács-, hanem önkormányzati választásokat lehet tartani szeptember 30-án, s két-három év múltán – ha ennek a szükségessége felmerül – ezt a törvényt még korszerűbbé, s még inkább az idő igényeinek megfelelővé lehet tenni.
A szabad demokraták fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy az ideiglenesség szerepeljen az önkormányzati törvény indoklásában. Szerepeljen az az ígéret, hogy szükség szerint ez az Országgyűlés vagy a leendő új Országgyűlés visszatér az önkormányzati kérdések taglalására és a gyakorlat s a tapasztalat birtokában sokkal részletesebb, precízebb, kimerítőbb önkormányzati törvényt hoz meg.
A választójogi törvényről nagyon röviden azt kell mondanom, hogy itt is egy elfogadható politikai kompromisszum köttetett. A kormánypártok elfogadtak egy szűkített kétfordulós rendszert, amelynek a lényege az, hogy csak akkor kell tartani második fordulót, ha különösen alacsony volt a részvétel, illetőleg nincs olyan jelölt, aki legalább a szavazatok 25 százalékát megszerezve megnyerje az első fordulót. Ez a tegnapi népszavazás ismeretében igen fontos intézkedés, hiszen számolva az alacsony részvétellel, nem teszi ki annak a veszélynek Magyarország lakosságát, hogy egy második fordulóban igen-igen alacsony részvétel mellett döntsünk a helyi képviselőtestületek tagjairól.
Nagyon fontosnak tartják a szabad demokraták, hogy a kormány előterjesztésével szemben a települések legkisebbjei között a tízezer alatti településeken kislistás választás van, efelett pedig fele-fele arányban a listás, arányos, a kispártok érdekeit is megjelenítő szabályos, s fele részben szerepel az egyéni kerületi szabályozás, amely pedig a városrészek, településrészek érdekeit jeleníti meg bizonyos aránytalanságokkal.
Igen fontosnak tartjuk, hogy a megyei képviselőtestületben, közgyűlésben a települési érdekek jelennek meg, s nincsen közvetlenül választott megyei testület. Ez is jól mutatja, hogy ez a megye már nem egy önálló, hatalmas hatalommal rendelkező szervezet, hanem a települések társulásából keletkezett intézmény.
Fontosnak tartjuk, hogy ettől eltérve Budapesten közvetlen választás van, hiszen Budapest szerves egység, Budapest esete egészen más, mint egy megyéé, Budapesten a kerület mesterséges, s a főváros az igazi város, ezért igen helyes, hogy a fővárosi testület listás választással, alapvetően közvetlen választással nyer megválasztást.
A szabad demokraták helyesnek vélik azt, hogy a 10 000 alatti településeken közvetlen választás van, s tekintettel arra, hogy a kontinentális Európában ez a szokás, s ez kiküszöböli a különböző hatásköri ütközéseket, s megakadályozza azt, hogy egy esetlegesen kék színű testület és egy zöld színű polgármester öszszeütközéséből gondok származzanak, a nagyobb településeken közvetett legyen a polgármesterválasztás.
Összegezve, ez a törvény – azt hiszem – jól kifejezi az itt jelenlevő pártok kompromisszumos akaratát, s ennek alapján megnyugtató módon lehet helyi választásokat tartani.
Már csak egészen röviden az alkotmány módosításáról. A szabad demokraták mindig is fontosnak tartották, hogy az alapjogokra, illetőleg az alapintézményekre vonatkozó törvényeket az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el. Az alkotmánymódosítás belügyminiszter úr által előterjesztett verziójában ez a megoldás kifogástalanul érvényesül, a megoldásban világossá válik, hogy az alapintézményként elfogadott önkormányzatok jogainak, eljárásainak, felelősségének meghatározásához az országgyűlési képviselők szavazatának kétharmadára van szükség. Ez rendkívül fontos, és ez a szabály deklarálja, hogy ez a dolog nem folyamatos kormányzati tevékenység, ehhez a dologhoz a nemzet nagyobb részének egyetértését kell adnia, s így fel sem merülhet az, hogyha az ellenzéki pártok bele akarnak folyni az önkormányzati alapintézmények felállításának szabályozásába, mit obstruálnak, hiszen csak természetes alkotmányos jogukkal élnek. Az alapintézmények és alapjogok megállapítása ugyanis ezen alkotmánymódosítás szerint nem kormányzati jogkör, hanem a Parlament 66 százalékának jogköre, és igen bízunk abban, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása után a kormánypártok is ennek a szellemében fognak ezúttal megnyilatkozni.
Összegezve: a szabad demokraták úgy érzik – bár erre kevés idejük volt –, hogy a módosító indítványaik túlnyomó részét vissza tudják vonni, mert ezeknek legnagyobb része szó szerint vagy némi módosítással belekerült a törvénybe, más részük a kompromisszum okán elesett.
Néhány módosító indítványunkat – pontosan még nem tudtuk rögzíteni, hogy melyeket, a nap végére írásban ezt is át tudjuk adni – fenntartjuk. Ezek részben olyanok, amelyeket nem érintett a politikai egyeztető tárgyalás, kisebb jelentőségű ügyek, részben pedig – úgy érezzük –, hogy talán egy-egy esetben nem a legtökéletesebben rögzítette a politikai szándékot a belügyminisztériumi megfogalmazó. Mégis rögzíthetem, hogy mi bízunk abban, hogy ütemes és kellő színvonalú és illő bizottsági munka után még a héten dönteni lehet az önkormányzati törvény, az önkormányzati választások és az alkotmánymódosítás ügyében. Kónya Imrével egyetértve ezután szeptember 30-án meg lehet tartani az első magyar valódi önkormányzati választásokat. (Taps.)
