HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves és tisztelt Képviselőtársaim! A Kormány ez év júniusában az Országgyűlés elé terjesztete az Alkotmánynak az önkormányzati rendszer megvalósításával kapcsolatos módosításáról, a helyi önkormányzatokról és az önkormányzati képviselőtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról szóló törvényjavaslatokat.
A törvényjavaslatok általános vitájában az Országgyűlésben és a különböző bizottságokban több hete folyt és részben folyik még most is a vita.
Időközben a törvényjavaslatokhoz igen jelentős számban terjesztettek be módosító és kiegészítő javaslatokat. Az őszinte, nyílt légkörű országgyűlési vitában végső soron világossá vált, hogy a különböző elgondolások nincsenek egymással kibékíthetetlen ellentében. Valamennyi parlamenti párt erős, független, demokratikus önkormányzatokat kíván, a cél megközelítésének módját illetően viszont nézeteik sok tekintetben különbözőek, illetve eltérőek.
Az említett módosító és kiegészítő javaslatok elhúzódó plenáris és bizottsági vitái azt a veszélyt vetítették előre, hogy a politikai rendszerváltás kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen törvények megalkotása rendkívüli módon kitolódik. Mindez az ősz elejére előirányzott helyhatósági választások törvényi alapjainak biztosítását, magának az önkormányzati rendszernek a működésbe hozatalát hátráltatta vagy veszélyeztette volna. Ezt, az ország lakossága szempontjából kedvezőtlen helyzetet felelősségteljesen értékelve, a múlt héten tárgyalóasztalhoz ültek az országgyűlési pártfrakciók, képviselőcsoportok, részben a független képviselők és a Kormány képviselői, és többnapos előkészítő, egyeztető munkával az önkormányzati törvény eddig eltérően megközelített alapkérdéseiben megegyezésre jutottak.
Megegyezésre jutottunk azért, mivel a Kormány és a koalíciós pártok abból indultak ki – ahogy erre már hivatkoztam –, hogy nem a törvényjavaslat megszavazását kérik a Parlamenttől, hanem törvényalkotást, ebből következően konstruktív közreműködést kérnek.
A Kormány és a mögötte felsorakozó koalíciós pártok egy pillanatig sem mondták azt, hogy a bölcsesség kövét a zsebükben hordják, hogy ez a tökéletes, egy ilyen alaptörvénynél ezt nem is lehet mondani. Mi abból indultunk ki, és úgy közelítettük meg az egész ügyet, hogy a szemünk előtt lebegett Pascal egyik mondása, amely körülbelül így szól: "Az ember kicsiny, mert tudja, mert az, de nagy, mivel tudja, hogy kicsiny." Ebből indultunk ki. Ennek a jegyében kíséreltünk meg tárgyalni – és sikerrel – a parlamenti pártokkal, és a fundamentális kérdésekben az alábbiak szerinti megegyezésre jutottunk.
Megállapodtunk a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörének elhatárolása, a polgármesteri hivatal irányító és a jegyző valóságos szerepének erősítése kérdésében, főként e változó politikai fórumok jelentőségének kibontakoztatása ügyében, a fővárosi önkormányzatokról szóló szabályozás biztosítása, azzal együtt, hogy a fővárosra külön törvény fog készülni – fiatal demokrata barátaink indítványa volt ezzel kapcsolatban – az önkormányzatok gazdasági alapjaival, bevételével összefüggő szabályok részletezése és pontosítása ügyében.
Megállapodtunk abban, hogy főispán helyett köztársasági megbízott nevet kap a tisztségviselő. Megállapodtunk regionális működésének és kinevezésének újszerű szabályozása kérdésében. A helyhatósági választási rendszer három alaptípusát elvetettük, és helyette két típust indítványozunk a tisztelt Parlamentnek megtárgyalásra és elfogadásra. Megállapodtunk a polgármesterek közvetlen választásának kiterjesztésében a 10 000 lélekszámú településekig bezárólag.
Az egyeztetéseken, amelyekre már hivatkoztam, nem sikerült teljesen egyezségre jutni, némely kérdésben országgyűlési döntés szükséges, így például abban is, hogy a város 60 000 vagy 100 000 lakos megléte esetén kérheti-e a megyei várossá nyilvánítást.
A felelősségteljes és – úgy vélem – megfontolt politikai egyeztetést követően megfelelő munkatempóban haladunk. Ennek illusztrálására szeretnék mondani egy példát. Fél órával ezelőtt még hajszárítóval hűtötték a nyomdagépeket, hogy elkészüljenek a jogszabályjavaslatok, -tervezetek. (komikus közbetapsolás a FIDESZ soraiból) A felelősségteljes és megfontolt egyeztetést követően – feszített munkatempóban, a jogszabályt előkészítő szakemberek és felkért képviselők folyamatos munkakapcsolata, konzultációja alapján – ma elkészült, és a tisztelt parlamenti képviselőknek részben már az asztalán van, részben még oda fog kerülni a tervezet, a számos módosító, kiegészítő javaslat közös vonásait egyértelműen tükröző törvényjavaslat szövege.
Meggyőződésem, hogy ez a kiegészített szöveg, eddig lefolytatott vitáink és kompromisszumaink, megteremtik annak a lehetőségét, hogy esetleg még ezen a héten olyan törvényt alkothat a magyar Parlament, amely lehetővé teszi egy széleskörűen demokratikus helyhatósági választás mielőbbi megtartását. Ezt követően pedig alkotmányi és törvényi keretül is szolgálhatnak egy európai léptékű, a magyar önkormányzatok hagyományait és napjaink realitását egyaránt szem előtt tartó önkormányzati rendszer kialakulásának és fokozott megerősödésének.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetek vitáiban gyakran elhangzott, hogy az önkormányzatok létrejöttéhez a most asztalunkon levő törvényeken túlmenően számos további, kapcsolódó törvény megalkotása is szükséges. Ezért indokoltnak tartom, hogy az e kapcsolódó törvények előkészítéséhez szükséges információkat, amelyek rendelkezésemre állnak, Önökkel megosszam.
A közigazgatási bíráskodásról szóló törvény javaslatát, az előző, Németh-kormány 1989 decemberében az akkori Parlament elé terjesztette, de az nem sorolta az általa még feltétlenül megtárgyalandók közé. Úgy tudom, hogy az Igazságügyi Minisztérium az említett törvényjavaslatot átdolgozza – ez folyamatban van –, az önkormányzatokkal összefüggő törvényjavaslatokra is figyelemmel. Ezért áll most a közigazgatási törvényjavaslat szerkesztése, mert erre várnak, és a Kormány elé terjesztik. Egyébként már a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatba is bekerülnek olyan rendelkezések, amelyek lehetővé és szükségessé teszik értelemszerűen a bírósági eljárás lefolytatását.
Ebben az aspektusban tehát a jogszabály előkészítése megfelelő módon halad. A földről szóló törvénynek és indokolásának a tervezete is elkészül. A most folyó tárcaegyeztetéseket és az FM által szervezett véleménycseréket követően – a mostani álláspont szerint – körülbelül augusztus 15-éig vagy 20-áig kívánja az FM a Kormány elé terjeszteni, és a törvény szövegét augusztus 20-a körül kívánjuk nyilvánosságra hozni.
Az államháztartásról szóló törvény szövegtervezetét a Pénzügyminisztériumban miniszteri értekezleten megtárgyalták, és úgy döntöttek, hogy az államháztartási koncepcióval együtt augusztusban terjesztik a Kormány elé.
Ugyancsak az államigazgatási egyeztetés szakaszában van a helyi adókról szóló törvénytervezet. Így előreláthatólag nem lesz akadálya annak, hogy az önkormányzatok gazdasági megalapozása szempontjából fontos és említett törvényjavaslatok az Országgyűlés decemberi ülésszaka elé kerüljenek.
Az önkormányzati igazgatás szempontjából ugyancsak fontos a közigazgatási tisztségviselők jogviszonyáról szóló azon törvényjavaslat, amelynek koncepciója egyeztetése folyik az érintett érdekképviseleti szervek mellett leginkább – és most több ilyen van – a minisztériummal, értelemszerűen a helyi igazgatási szakemberek bevonásával.
A pártjaink fontos törvény-előkészítési munkája nyomán és az egyeztetéseket követően kerülnek a törvényjavaslatok a Kormány, majd a Parlament elé. Ilyenformán biztosítható, hogy az Országgyűlés által megalkotott törvény az önkormányzatok, a testületek megalakulásáig hatályba léphet.
Tisztelt Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Az önkormányzati törvényjavaslatok vitái, egyeztetései még egyértelműbbé tették azt a közismert tételt, hogy a helyi önkormányzatok csak akkor lehetnek valósan önállók, ha megfelelő gazdasági alapokkal rendelkeznek. Ezt a kérdést gyakorta úgy teszik fel az önkormányzatok tekintetében, hogy minden attól függ, hogy a kormányzat milyen garanciákat tud adni a helyi önkormányzatok gazdasági megalapozásához. Kétségtelen és nem vitás, hogy az önkormányzati garanciák e téren kiemelkedő jelentőségűek. Ezért a Kormánynak eltökélt szándéka, hogy az új törvények hatálybalépését követően gazdaságilag sem hagyja magukra a települési önkormányzatokat. Az önkormányzatok bevételi forrásfajtái és jogcímei az önkormányzati törvényben deklaráltatnak, azok feltételét és mértékét azonban a kapcsolódó törvények rögzítik. Így például a magánszemélyek jövedelemadójából az önkormányzatoknál maradó hányadnak, valamint az önkormányzati törvényben lerögzítendő normatív költségvetési hozzájárulásnak a mértékét a költségvetési törvény, a helyi adók körét, mértékét pedig a helyi adókról szóló törvény fogja meghatározni.
Szeretném azonban már most leszögezni, hogy az önkormányzati gazdálkodás létalapját, biztonságát a Kormány egymaga nem képes megteremteni, ehhez az egész társadalom, nagy súllyal az Országgyűlés, tehát az Önök segítőkészsége is feltétlenül szükséges.
Tisztelt Ház! Az Önök által most kézbe vett szövegtervezet csak része a három beterjesztendő törvény-, illetve alkotmánymódosításnak, amelyben a könnyebb eligazodás kedvéért a Kormány által beterjesztett törvényjavaslathoz képest az eltérő szövegrészeket aláhúzással kiemeltük, csak technikailag ad alapot a további célratörő alkotó vitára és megegyezésre. Ehhez természetesen az is elengedhetetlenül szükséges, hogy egyformán érezzük a döntés felelősségét, súlyát abban, hogy törvényalkotásunkkal szabad utat nyissunk az egész társadalom által nagyon várt önkormányzati reformnak, a hatalomváltoztatás következő fontos lépésének a megvalósításához.
A magam részéről úgy vélem, ha és amenynyiben a tisztelt Hölgyek és Urak az általunk elképzelt menetrendnek megfelelően – nem vitás, hogy hallatlan áldozatvállalással dolgoznak –, és mindenki adott szavának, a pártközi egyeztetések során adott szavának megfelelően foglal állást, alakítja ki álláspontját, dönt a már beterjesztett módosító javaslatok sorsát illetően, lehetőségünk lesz arra, hogy a jogszabályban írt határidő betartása mellett a már közölt és mindenki által tudott időpontban a választásokat lebonyolíthassuk.
Ehhez kéri a Kormány – és személy szerint én – az Önök segítségét.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Lelkes taps középen és jobboldalon.)
