FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független) Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában mondandómat egy bejelentéssel kezdem. Németh Miklós és Király Zoltán képviselőknek a köztársasági elnök megválasztása módjára vonatkozó módosító javaslatát, valamint Kállay Kristóf képviselőtársunknak a szavazati arányokra vonatkozó módosító javaslatát a független képviselők támogatják - ezért a 123-as számú bizottsági jelentésben foglaltak közül visszavonjuk az abban 1-es, 4-es, 15-ös és 18-as sorszámok alatt jegyzett módosító javaslatainkat.
(Elnöki közbeszólás: Megkérem képviselőtársunkat, hogy ismételje meg!)
Az 1-es, 4-es, 15-ös és 18-as számú.
A bizottsági jelentés 20-as és 39-es pontjában foglalt módosító javaslatainkat fenntartjuk. Ennek indokolásához valamivel több mint tíz percre kérem szíves türelmüket.
Tisztelt Országgyűlés!
A napirenden lévő előterjesztésnek a fenntartott módosító javaslataink által érintett részei alapvetően a független képviselők jogait érintik, nevezetesen csorbítják azokat. Módosító javaslataink éppen arra irányulnak, hogy e pontokon az Alkotmány hatályos szövege maradjon érvényben.
A hatályos Alkotmány rendelkezése szerint a csak rendkívüli állapot - tehát hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetére létrehozandó Honvédelmi Tanácsnak más állami vezetők mellett egyaránt tagjai az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői és a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottja. Hasonló megfogalmazásban: egyenlő feltételeket biztosít az Alkotmány a pártokhoz tartozó és nem tartozó képviselőknek a tekintetben, hogy az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles legyen véleményüket kikérni.
A napirenden lévő törvényjavaslat 9. §-a, valamint 16. §-ának (2) bekezdése a fenti rendelkezéseket úgy módosítja, hogy a Honvédelmi Tanácsban való részvétel és a feloszlatás kapcsán a véleménynyilvánítás jogát kizárólag képviselőcsoportok vezetőinek biztosítja; tehát, házszabályaink értelmezése szerint a független képviselőknek csak akkor, ha legalább tíz fővel frakciót tudnak alkotni.
Hack Péternek a 124-es számú jelentésben foglalt, később benyújtott módosító javaslata a lehetőségeinket tovább szűkítené, mert képviselőcsoport alakítása esetén is megfosztaná a független képviselőket a véleménynyilvánítás jogától.
A mi módosító javaslatunk az előterjesztés 9. §-ának; valamint a 16.§ (2) bekezdésének elmaradását javasolja azzal a céllal, hogy a hatályos szöveg maradjon. Ennek indoklásaként mindössze egyetlen érvet kívánok megemlíteni.
A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot és az Országgyűlés egyidejű akadályoztatása esetén törvényhozói jogkört gyakorol. Rendelettel felfüggeszthetik törvények alkalmazását, illetőleg azokban törvényi rendelkezésektől eltérhet. Ezért mindenképpen indokolt, hogy a választott törvényhozói testület teljes keresztmetszetében képviseltesse magát a Tanácsban. A választott képviselők egy részének, véleményük megjelenítésének ily módon történő kizárása a törvényhozásból még rendkívüli állapot - vagy éppen rendkívüli állapot - idején, a választást szabályozó jogrendünknek azt az alapvétő tételét sértené, miszerint a képviselők jogai és kötelességei azonosak, továbbá e diszkrimináció közvetve sértené az állampolgárok választójogának egyenértékűségét is.
Hasonló indokok alapján tartom szükségesnek a vélemény kifejtésének lehetőségét az Országgyűlés feloszlatása előtt is.
Kedves Képviselőtársaim!
Látszólag hasonló, tehát csak a független képviselők jogosítványait érintő szabályozást tartalmaznak Áder János képviselőtársunknak a bizottsági jelentés 32-es és 41-es pontjában foglalt módosító javaslatai, amelyekben az Alkotmánybíróság tagjainak, valamint az Országgyűlés által történő választás esetén a Magyar Nemzeti Bank elnökének személyére vonatkozó jelölési eljárásra tesz javaslatot a képviselő. Javaslata szerint a jelölőbizottságba mindkét esetben csak az Országgyűlésben képviselettel. rendelkező pártok delegálhatnak tagokat. Az egyik esetben a képviselőcsoport egy-egy tagját, a másik esetben - véleményem szerint következetlenül - a párt egy-egy tagját, tehát nem feltétlenül képviselőt javasol.
Az előbbiekhez képest ez egy kiterjedtebb értelmezésű diszkrimináció, hiszen még arra az esetre is kizárja a független képviselőket, ha létszámuk például elérné valamelyik pártfrakcióét. A diszkrimináció ténye számunkra önmagában is zavaró, éppen ezért kifogásoljuk is. Ezen túlmenően azonban itt arról is szó van, hogy alkotmányos tételként fekteti le egy olyan jelölési eljárás részletes szabályait, amelynek egyébként a végrehajtást szabályozni hivatott törvényben volna a helye - mint ahogy az Alkotmánybíróságról szóló törvényben benne is foglaltatik a jelölési eljárás, vagy például az Országgyűlés tisztségviselőinek jelölésére vonatkozó eljárás a Házszabályok részét képezi.
Az Alkotmánybíróság tagjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelölésére vonatkozó szabályoknak a javasolt módon alkotmányba foglalása esetén háromféle ellentmondás keletkezhet legmagasabb szintű jogrendünkben.
Egyféle ellentmondás akkor keletkezik, ha a Honvédelmi Tanácsot és az Országgyűlés feloszlatását illetően a független képviselők jogosítványai az Alkotmány hatályos rendelkezése szerint megmaradnának. Hiszen, ha az egyik esetben a jogosítvány egyaránt illeti meg a pártok képviselőcsoportjait és a független képviselőket, semmi sem indokolja más esetekben a megkülönböztetést.
A másik ellentmondás éppen akkor alakulhat ki, ha az Országgyűlés elfogadja az előterjesztésnek az általam előbb kifogásolt 9. §-át és 16. § (2) bekezdését, valamint ezzel együtt Áder János javaslatait is, mert az egyik esetben általában képviselőcsoportok, a másik esetben egy szűkebb értelmezés szerint csak a pártok képviselőcsoportjainak jogairól van szó. Persze ez az ellentmondás feloldható Hack Péter újabb módosító javaslatának elfogadásával, de csak a független képviselők jogainak további csorbítása árán.
A harmadik ellentmondás az állami vezetők és tisztségviselők választását megelőző jelölési eljárás szabályozási rendszerében keresendő, nevezetesen éppen abban, hogy az minden rendszert nélkülöz. A nem odavaló jelölési eljárás egyes esetekben alkotmányos tételként jelenik meg, más esetekben törvényben. Az Alkotmánybíróság tagjai esetében ezt most már az Alkotmány is szabályozná, meg törvény is, természetesen egymástól eltérő módon.
Kedves Képviselőtársaim!
A bizottsági jelentés 39-es pontjában foglalt módosító javaslatunk valójában ellenindítvány Áder János javaslatával szemben a Magyar Nemzeti Bank elnökének választását megelőző jelölési eljárásra. Áder János másik, az Alkotmánybíróság tagjainak választását megelőző jelölési eljárásra vonatkozó javaslatával szemben ellenindítványt azért nem nyújtottunk be, mert erre csak úgy lett volna lehetőség, ha egy másféle jelölési eljárásra teszünk javaslatot, vagy ha az Alkotmány idevonatkozó részét csak az ellenindítvány kedvéért egy kicsit összekuszáljuk. Felfogásunkkal mindkettő ellentétes.
Tisztelt Országgyűlés!
A mostani alkotmánymódosítás szükségességét előterjesztői három motivációval: a pártállam kategóriáinak kiiktatásával, a kormányozhatóság feltételeinek megteremtésével, valamint a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott eredeti állapot visszaállításával indokolták. Abban bizonyára egyetértünk, hogy az általunk vitatott módosítások nem szolgálják egyik eredeti célkitűzést sem. Ezért azt javaslom, hogy a független képviselőknek a parlamenti pártfrakciókhoz viszonyuló jogosítványát egy olyan koncepcionális kérdésnek tekintsük, amelynek hosszú távra szóló alkotmányos szabályozását alkotmányjogi szakértők előterjesztésén alapuló véleménycserének és kiérlelt álláspontnak kell megelőznie.
A döntés elhalasztásával a kockázat mindössze annyi, hogy az Alkotmány végleges formájának elfogadása előtt kell-e a gyakorlatban is alkalmazni hatályos formájukban a vitatott rendelkezéseket.
Azt gondolom, hogy a Honvédelmi Tanács összetételének, valamint az Országgyűlés feloszlatásának kérdésében nyugodtan vállalhatjuk a döntés elhalasztásával járó kockázatot.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének megválasztásáról folyó eddigi vita és bizottsági állásfoglalás ismeretében számomra úgy tűnik, hogy az erről folyó polémiánknak csak elvi jelentősége van.
Alkotmánybírák választására viszont napokon belül sor kerül, tehát e tekintetben nagyon is érdemi kérdésről van szó.
Ehhez végső érvem az, hogy a társadalom számára az Alkotmánybíróság pártoktól függetlenségének minimális politikai garanciáját éppen az a gesztus jelentené a pártok részéről, ha felülbírálva eddigi álláspontjukat, egyetértenének azzal, hogy a jelölőbizottságnak független képviselő is tagja lehessen.
fentiekre tekintettel arra kérem egyrészt a törvényjavaslat előterjesztőit, hogy előterjesztésük vitatott pontjait, másrészt Áder Jánost és Hack Pétert, hogy módosító javaslatukat vonják vissza, megteremtve a lehetőségét annak, hogy ezekben a kérdésekben megfelelő előkészítés után a végleges Alkotmány számára is időtálló döntést hozzunk!
Amennyiben a módosító indítványok visszavonása nem történik meg, és az általunk vitatott kérdésekben savazásra kerül sor, érveink mérlegelése mellett a független képviselők számítanak a tisztelt Ház kollegiális magatartására. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
